A többek között Victor Vasarely, Kondor Béla, Ország Lili és számos kortárs művész munkáit bemutató tárlat az emberiség világűrhöz fűződő viszonyát állítja a középpontba. A látogatók augusztus 28-ig lehetnek részesei a minden érzékükre ható, fotókból, videókból, tér- hang- és fényinstallációkból álló interaktív űr-élménynek a galéria 1100 négyzetméterén.
A Földről látható, fénylő égitestek az emberiség legkorábbi korszakaitól vonzották a tekintetet, és izgalmas alternatívát kínáltak az általunk ismert világ helyett. A 20. század második felétől a Földön túli utazás fikciója tudományos valósággá vált, és az ember ma már ugyanúgy törekszik a világűr megismerésére, ahogyan régen az ismeretlen földrészekkel tette.
Az m21 Galéria kiállításán olyan műveket láthatsz, amelyek a tudomány és művészet határterületein járnak, de olyanokat is, amelyek az űrverseny és hidegháború korszakára reflektálnak, vagy olyanokat, amelyek egyedi, képzeletbeli bolygókat teremtenek, valamint képzelt utazásokon keresztül járják be a világűrt.
A kiállításon bemutatott 250 műalkotás a Magyar Nemzeti Galériából, a Szépművészeti Múzeumból, a budapesti és pécsi Vasarely Múzeumból, számos hazai magángyűjteményből érkezett vagy egyedi installációk formájában kifejezetten ide készült munkák. A műalkotások mindegyike kapcsolatban van a világűrrel, sőt, van olyan műalkotás, amely szó szerint egy Föld körül keringő űrszondát követ, jelenlétét érzékeli és mindezt művészi eszközzel (látványelemekkel és hangokkal) érzékelhetővé is teszi számunkra (Széchényi Nagy Lóránt alkotása)!
De ízelítőt kaphatsz a Holdra szállást követő konteókról is, amely megkérdőjelezték és mesterséges körülmények között rendezték meg a Holdra szállást. Nem is beszélve azokról a klipekről, animációs filmekről vagy korabeli tévésorozatokról, amelyek mind a ’60-as, ’70-es évek űrelképzeléseit mutatják be, s amelyek közül a tudományos-ismeretterjesztő diafilm sem hiányozhat. De felpróbálhatsz egy „negatív súlytalanságot” idéző szkafandert is (Lakner Antal munkája), amelyben 2 G nyomással ugyancsak érzékelhetjük a föld erőterének közelségét. A látogatóknak különleges akusztikai élményben is részük lehet: Vály Sándor és Polgár Éva videoinstallációja a Tejút csillagképet kottázta le, valamint szólaltatja meg orgonán.
De a klasszikus képzőművészeti alkotások, festmények sem hiányoznak a 250 műtárgyat felsorakoztató kiállításból. A kiállítás különböző termeit a dokkolás után, különös zsilipeken keresztül közelíthetjük meg, amelyek egyben el is választják a Megfigyelők bolygója, az Űr múzeum, a Láthatatlan bolygók, valamint a Domesztikált csillagképek címet viselő tematikus termeket.
A kiállításról Százados László, a kiállítás főkurátora adott áttekintést: „A közgyűjteményi anyag a csillagászathoz, az űrkutatáshoz és általában a Kozmoszhoz, a Világűrhöz kötődő történelmi és kulturális, politikai és tudományos közegről is vall.
A tudomány és a művészet határterületeiről éppúgy válogattunk munkákat, mint olyan hétköznapi tárgyak felhasználásával létrehozott művekből, amelyek egyszerre idéznek meg kozmikus struktúrákat és emberi viszonyrendszereket.”
Aki pedig további űr-élményekre vágyik, az a Zsolnay Negyed Látogatóközpontjában a VR-univerzum virtuális terében vagy a Planetáriumban teheti teljessé a sci-fi élményt.
