Horoszkóp újragondolva – Miről ismertek a különböző „születéskövek”?

Akár hisz valaki a különböző ásványoknak tulajdonított, egyedi „gyógyító és segítő erőkben”, akár nem, tagadhatatlanul szórakoztató dolog az ismeretterjesztés – pláne, ha gyönyörű és értékes drágakövekről van szó!

Az egyén születési hónapjához köthető drágakövek (angolul birthstone, azaz születéskő) hagyományát egyesek egészen a Bibliáig vezetik vissza. Mózes második könyvében, az Exodusban olvasható ugyanis a történet a tizenkét izraeli törzshöz tartozó tizenkét emlékkőről, melyek a Jordánon való átkelésre emlékeztetik a népet. Az első századbeli történetíró, Iosephus Flavius úgy gondolta, ez fonódhatott össze az év tizenkét hónapjának és az ehhez köthető tizenkét csillagjegynek képével – és született meg a születési hónaphoz kapcsolt kövek hagyománya. Jóllehet sokan mindezt csak ügyes reklámfogásnak találják, mégis népszerű dolog napjainkban is a születési hónapunkhoz tartozó ásványt viselni, azzal díszíteni lakóhelyüket, vagy talizmánként maguknál tartani.

Nézzük az Amerikai Drágakőtudományi Intézet szerint melyek ezek!

Január – Gránát

Az ókori Egyiptomban

a gránátkő nem kevesebb mint az élet szimbóluma volt.

A vörös színű gránát alapvetően egy féldrágakő, és csak méretesebb, átlátszó kristályai minősülnek drágakőnek. Megnevezése a latin granum (mag) szóból (a középkorban granatus alatt már mag alakú drágakövet értettek) származik. Az ásvány Magyarországon Bánhida, Szokolya, Diósjenő, Márianosztra, Drégelypalánk, Sály, Tihany és Visegrád településeken, a Börzsöny patakmedreiben fordul elő – valamint a Szent Korona 9 függőláncán is találkozhatunk vele.

Február – Ametiszt

A spiritualitásban

az ametisztet ma is a józanság, az értelem és tiszta gondolatok köveként tisztelik.

Az ibolya legtöbb árnyalatában pompázó ametiszt a legelterjedtebb ásványnak, a kvarcnak egy változata. Kvarcok közül a teljesen színtelen és a különösen telített színű változatokat nevezzük nemes kvarcoknak – ilyen például egy szép ametiszt is. Az ametiszt megnevezés a görög metiszménosz, azaz részeg szó fosztóképzős alakjából ered – régen az ametisztről ugyanis azt tartották, megvéd az iszákosságtól és a mérgektől. Magyarországon Gyöngyösoroszi és Telkibánya környékén bukkanhatunk rá.

Március – Akvamarin és heliotrop/vérkő

Berillből létezik

a kéken kívül zöld színű (ezt nevezzük smaragdnak), de aranysárga és rózsaszín is.

A berill nevű ásvány egyik változatát nevezzük akvamarinnak – a latin aqua (víz) és mare (tenger) szavakból, ami jellegzetes tengervíz színére utal. A tengerészek szerencseköveként tartják számon, legendák szerint a hableányok féltett kincse ez az ásvány. Már az ókorban igen népszerű drágakő volt – akkor legértékesebbnek azokat a darabjait tartották, amelyek vízbe merítve eltűntek, beleolvadtak a környezetükbe.

A különleges heliotróp – vagy vörösvaskő, vérkő, vérjáspis – a kalcedon feketés/zöldes színű, vasszilikát vagy vörös jáspis által megszínezett változata. Vörös, vérszínű foltjait a nyers és a csiszolt ásványon is jól látni – ezekről kapta becenevét.

Április – Gyémánt

A gyémántok értékét a 4C,

azaz a kő színe (colour), tisztasága (clarity), karátban mért tömege (carat) és csiszolása (cut) alapján határozzák meg.

A nők legjobb barátja, a legismertebb drágakő – és az egyetlen olyan, amely egyetlen elemből (szén) áll. Az ógörögben adamasznak, azaz legyőzhetetlennek nevezték, ebből a megnevezésből alakult ki a latin diamas, majd a középfelnémet diemantból került a magyarba gyémántként. Rendkívül változatos színekben jelenik meg; a legnépszerűbb, többnyire Indiából származó, víztiszta változaton túl viselhetjük sárga, zöld, barna, piros, rózsaszínű, szürke, kék, de még fekete változatát is – a színesebb darabok legfontosabb lelőhelye Dél-Afrika.

A 182 karátos Darya-I-Nor az iráni koronaékszerek egy darabja – Fotó forrása: Wikipedia

Május – Smaragd

Egyiptomi hieroglif feljegyzések

már i. e. 1650-ben is említenek smaragdokat – közöttük például VII. Kleopátra királynő drágaköveit.

Ez a tündöklően zöld kő a már korábban említett berillnek az akvamarinon kívüli másik igen népszerű változata. Neve alapvetően annyit tesz: zöld színű drágakő – emiatt azonban a drágakőpiacon kevésbé értékes drágaköveket is smaragdnak nevezhetnek. Viszonylag snassz megnevezése ellenére azonban az igazi smaragd valaha a világ legritkább drágakövei közé tartozott – egészen Amerika felfedezéséig (a legfontosabb smaragdbányák ma is Kolumbia területén találhatók).

Június – Alexandrit, holdkő és gyöngy

Egy szebb darab alexandrit ára

akár a gyémántéval is felveszi a versenyt.

Az oroszok nemzeti köve, az alexandrit a krizoberill ásvány (ami nem berill, hanem berillium-alumínium oxid) egy változata. Legfőbb érdekessége, hogy eltérő fényhatásokra megváltozik színe: nappali fényben zöld, mesterséges fényben vörös- vagy ibolyaszínű. Mondhatni, fiatal drágakő: 1830-ban, a későbbi II. Sándor orosz cár nagykorúvá való nyilvánításának napján találtak először alexandritot az Urál-hegységben – ez a magyarázata az ásvány szokatlan megnevezésének.

Magmatikus kőzetalkotó ásvány a különleges, tejes-fehér színű holdkő – másik nevén albit. Az Art Nouveau idején (1890–1910-es évek), majd a hatvanas és kilencvenes évek során ismét az egyik legnépszerűbb ékkő volt. Magyarországon egészen gyakori, méretes holdkő-kristályokkal találkozhatunk a Velencei-hegységben, a Mecsekben, Bükkszentkereszt közelében, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szalonna és Rakaca községek környékén is.

Biogén féldrágakő a gyöngy, ami szinte mindenki ruhatárában megtalálható – még ha nem is igazgyöngy változatban. A természetes gyöngyök a puhatestűek munkáját dicsérik – a szervezetükbe kerülő idegen anyagok ellen védekeznek azzal, hogy koncentrikus héjakba burkolják azokat – így születik az igazgyöngy. Már az ókorban is használták ékszerek készítéséhez: a Szent Koronát például 24 nagyobb és 204 darab kisebb gyöngy díszíti.

Július – Rubin

Sokan nem tudják, hogy

a rubin értékesebb a gyémántnál. 1 karátnál kisebb rubin egy ugyanekkora gyémánt értékének kétszeresét, 3 karát esetén akár a tízszeresét is érheti.

A tiszta formájában színtelen és áttetsző korund vörös változatát nevezzük rubinnak (de alapvetően korund a kék zafír és a kevésbé ismert, rózsaszínes-narancssárgás padparadsa is).  A legértékesebbnek azok a rubinok számítanak, melyeknek jellegzetes, sötét kárminpiros színe van – ezeket a szakma galambvérszínűnek, vagy egyszerűen csal galambvér rubinnak nevezi. Rubint a bolygón többfelé is bányásznak, az eltérő helyekről származó vörös kövek pedig más-más árnyalatban pompáznak.  

Augusztus – Peridot és spinell

Az olajzöld színű peridot köveket

nem nehéz összetéveszteni smaragdokkal – talán emiatt is lehetséges, hogy az ilyen árnyalatú peridotok ára kúszik legmagasabbra.

Még a smaragd megnevezésnél is jobban lényegre törő a peridot – amely arabul (faridat) annyit jelent: ékkő. Pedig neve akár utalhatna színére is, hiszen egyike azon ritka drágaköveknek, amelyek csak egy színben jelennek meg – a peridot esetében ez az zöld. Árnyalata azonban változatos, a kristályszerkezet vastartalmától függően lehet a sárgászöldtől kezdve a barnás-zöldön át fűzöld is – ez viszont értékét is meghatározza. Peridot ásvánnyal Magyarországon a bazalthegyekben, a Medves-fennsíkon és a Tapolcai-medencében találkozhatunk.

A kék, zöld, barna, rózsaszín, piros, narancssárga vagy akár fekete színben is előforduló spinell nevét a latinból kapta: a spina, azaz tövis szóból, amely a kristályok alakjáról árulkodik. A piros színű spinellt gyakran tévesztik a rubinnal, sokáig rubinnak hitték például a brit koronaékszerek közül a Fekete Herceg és a Timur nevű követ is – később azonban mindkét kőről kiderült, hogy valójában spinell. Magyarországon Nógrád megyében találtak már sötétkék-feketés színű spinellt.

A nyaklánc közepén látható Timur rubin valójában spinell. Az ékszert Viktória királynő részére készítették – a Koh-i-noor helyettesítésére. – Fotó forrása: Royal Collection Trust

Szeptember – Zafír

A zafír a hűség szimbóluma

– emiatt nem ritkán alkalmazzák jegygyűrűk ékköveként.

A júliushoz tartozó vérvörös rubin testvérének nevezhetjük a királykék zafírt, hiszen mindkettő a korundnak egy változata, valamint a zafírt is számos területen bányásszák, és az eltérő területekről származó zafírok a kéknek más és másféle árnyalatában tündökölnek. Értéküket tekintve is hasonlóak, hiszen egy magas minőségű zafír szintén könnyedén versenybe szállhat – bizonyos méret fölött pedig akár kenterbe is verhet egy azonos súlyú gyémántot.

Október – Turmalin és opál

Szingaléz nevét a turmalin a kő leggyakrabban tapasztalható vörös színéről kapta. Az ékszeriparban számos változatát használják: a világos árnyalatú elbanitot, a zöld színű verdelitet, a kék színű indigolitot, a rózsaszínű sziberitet, a kárminvörös rubelitot, a mézszínű peridotot, a sárgászöld színű brazíliai krizolitot, a barackvirágszínű apyritet – melyek akár egy kőben is keveredhetnek egymással, mint például a rózsaszín-zöld görögdinnye turmalinban. Magyarországon a Velencei-hegységben, Pákozd és Székesfehérvár környékén, Bükkszentkereszt, a Nagybörzsöny, Sopron és Recsk közelében találtak már turmalint.

15 millió éves, három mázsa súlyú

faopált találtak 2006-ban a Mátra tövében, Kisnánán.

A fényre és hőmérsékletre igen érzékeny opál megnevezése óindiai eredetű  és csupán annyit jelent: drágakő – az augusztusiak kövéhez, a peridothoz hasonló módon. Többféle fajtája is igen népszerű, például a fehér vagy fekete színű nemesopál, az áttetszően fehér tejopál, a mélyvörös tűzopál és az opállal átitatott fatörzsből származó faopál. A világ első jelentős opálbányája az egykor Magyarországhoz tartozó, Kassa környéki Dubníkban működött – ma hazánkban tűzopál a Tokaji-hegységben lelhető.

November – Topáz és citrin

A topáz megnevezés már az ókorban is létezett, de feltehetően akkor még nem a ma általunk ismert kőre használták, hanem a krizolitra. Egy i.e. 130-ból származó feljegyzés egy aranyszínű kővel díszített, vörös-tengeri, Topasos nevű szigetről ír – ami nagy valószínűséggel ugyanaz az Egyiptomhoz közel elhelyezkedő Seberget-sziget, amelyen 1900-ban csodálatos krizolit kristályokat találtak. A topáz többféle színben megjelenik, legtöbbször azonban mélynarancs, de lehet sárga, barna, világoskék vagy rózsaszínű is – áttetsző változatát pedig könnyen gyémántnak nézhetjük.

Könnyű hozzáférhetősége okán

a citrint gyakran használják díszkőként, a textil- és lakásdekorban egyaránt.

A topáznál halványabb tónusú, citromsárga citrin a februári ametiszt testvére, hiszen szintén a kvarc ásvány egyik népszerű változata. A nemeskvarcok csoportjába tartozik a citrinen és az ametiszten kívül a hegyikristály, a füstkvarc, és a rózsakvarc is. A citrin nyers kristályait sárga kristálynak nevezik, csiszolt változatával pedig becsapós módon találkozhatunk nyugati-, cseh-, skót-, spanyol-, madeira-, vagy aranytopáz néven is.

December – Türkiz, cirkon és tanzanit

Kevéssé meglepő módon a türkiz megnevezés valóban az élénk, kékes-zöld kő török származására utal. Ez a viszonylag puha és csiszolást követően is különösen természetes benyomást keltő ásvány főleg a sivatagos területek sajátja, fáraók kedvelt dísze volt, kínai kézművesek pedig már több mint háromezer évvel ezelőtt készítettek belőle tárgyakat. Magyarországon Recsk és Gyöngyösoroszi bányáiban bukkantak már rá kisebb mennyiségben.

A cirkonnak több más neve ismert,

például a hiacint (barnásvörös cirkon), a matura, éretlen, vagy sziámi félgyémánt (színtelen cirkon), éretlen rubin (vörös cirkon), starlit vagy sziámi akvamarin (világoskék cirkon).

Cirkonok között legelterjedtebbek a barnás-, sárgás- vagy narancsos-vörös árnyalatú kövek – ahogyan azt neve is jelzi, mivel a cirkon szó a perzsa car (arany) és gun (szín) összetételből jött létre. A cirkonkristály bolygónk legősibb ismert ásványa – a rekordot az a darabja tartja, amelyet néhány évvel ezelőtt egy nyugat-ausztráliai birkafarm közelében, homokkőbe ágyazva találtak meg, és a kutatók szerint mintegy 4,4 milliárd éves lehet. Csak Magyarországon is rengeteg helyen, a többi között a Velencei-hegység, Pákozdon, Erdősmecske, Véménd, Feked, Szarvaskő, Cserépváralja, Bánhida, Sály, Tihany, Nagytétény és Nézsa környékén is találtak már cirkont.

Az alexandritnál is fiatalabb, rendkívül különleges és kényes drágakő a kékes-lilás színű, barnás alaptónusú (de eltérő szögekből nézve más és más árnyalatokban pompázó) tanzanit – melyet egy szerencsés véletlennek köszönhetően fedezett fel 1967 nyarán Manuel De Souza. A férfi egyébként is szenvedélyesen kutatta a drágaköveket, és egy tanzániai expedíció során egy feltűnően fényes, kék színű, de a zafírnál puhább ásványra lett figyelmes. Jóllehet a tanzanitot csak fél évszázada ismerjük, nem elképzelhetetlen, hogy a következő húsz évben kimerülnek a földi lelőhelyei – kizárólag Tanzániában bányásszák ugyanis, ráadásul jelenlegi vélekedések szerint a gyémántnál ezerszer ritkább drágakő. 

Kiemelt kép: Smashing Stocks/Getty Images