A gyep tavaszi felülvetése
Bár türelmesnek kell lennünk a tél után, hogy a gyep újra jó formába kerüljön, a pázsiton megjelent kopott, hiányos területeket ilyenkor tudjuk felülvetni. A fűmagok elvetése előtt érdemes gyepszellőztetést végezni vagy a teljes gyepfelületen vagy a problémás részeken. A gyepszellőztetést akkor végezzük el, amikor már a talajhőmérséklet is 10°C körül van. A gyepszellőztetés során eltávolíthatjuk a fűszálak és a talajfelszín között kialakult filcréteget, amely elhalt növényi részekből, mohából, gyomnövényekből áll.
A gyepszellőztetés után a fűszálak ismét ,,fellélegezhetnek”, újra az optimális mennyiségű vízhez és tápanyagokhoz jutnak, a pázsit ellenállóbbá válik a különböző gyepproblémákkal, például a gombás megbetegedésekkel szemben. A gyepszellőztetést követően a hiányos gyeprészekre elszórhatjuk a fűmagot, ami lehetőleg legyen az eredeti fajtával megegyező vagy annak összetételéhez nagyon hasonló. A vetés után vagy a vetéssel egy időben a tavaszi tápanyag utánpótlásról is gondoskodhatunk. A területre érett, átrostált komposzt és baromfitrágya- vagy szarvasmarhatrágya granulátum keverékét juttassuk ki, majd alaposan öntözzük be a pázsitot.
Komposztálás
A háztartási szerves hulladék leghatékonyabb gyűjtési módja, ha van otthon komposztálónk, így akár 30 százalékkal kevesebb hulladék kerül a szemetesbe. Természetesen a kertben keletkezett növénymaradványok is a komposztálóba kerülhetnek. A komposztálót, legyen az általunk összeállított vagy vásárolt komposztáló láda, tegyük a kert könnyen megközelíthető, félárnyékos, szélvédett részébe. A komposzt, amely több tényező függvényében egy-két év alatt válik éretté, természetes módon fokozza a talaj élővilágának aktivitását, humusz- és rosttartalma nagyon magas, remek a nedvességmegtartó képessége, és hasznos tápanyagokkal látja el a talajt.
A komposztálás folyamata több módszerrel gyorsítható. Az egyik, ha a komposztálóba kerülő növényi hulladékot kisméretűre aprítjuk. Új komposztáló használatakor a szervesanyag gyűjtésének legelején tegyünk a komposztáló aljába érett és/vagy félig érett komposztot, amely tele van a komposztálás folyamatát segítő hasznos mikroorganizmusokkal. A komposztálóban lévő növényi hulladék néhány havonta történő forgatása szintén segíti a komposztálást.
Hozzuk formába a sövényt!
Az örökzöld sövények alakító metszése tavasszal, fagymentes időben a legideálisabb. A sövények metszése során törekedjünk arra, hogy felül keskenyebbre, alul szélesebbre nyírjuk a növényt, mert így a növény alsó részei is elegendő napfényt kapnak, a növény nem fog felkopaszodni, megritkulni. A tökéletes formára nyírást a legegyszerűbben egy kifeszített zsinórral valósíthatjuk meg. A formára nyírás mellett metsszük ki az elfagyott, elöregedett ágakat, a hajtások között maradt száraz leveleket távolítsuk el. A növények alatt tisztítsuk meg a talajt a növényi maradványoktól.
Kora tavasszal a konyhakertben
Márciusban már szabadföldbe vethető több zöldségféle. A fokhagyma az egyik legkorábban termeszthető zöldségünk. A fokhagymagerezdeket szervesanyagokban gazdag, laza, porhanyós talajba dugjunk 3 cm mélyen, úgy, hogy a gerezd teteje 2 cm-re legyen a talaj felszíne alatt. Így megfelelő mélységben fejleszt gyökeret ahhoz, hogy nagyobb szél, hirtelen leeső, nagyobb mennyiségű csapadék esetén ne forduljon ki a talajból a fokhagymagerezd. Márciusban vethetjük a vitaminokban- és ásványi anyagokban gazdag spenótot, amely könnyen termeszthető zöldségféle, a vetést követően 6-8 héttel már szedhető. A spenótmagokat 2 cm mélyen vessük el a talajba 10 cm tő-, 20 cm sortávolságra egymástól. Az alacsony hőigényű hónapos retek a tápanyagban és humuszban gazdag, laza, jó vízáteresztő képességű talajt kedveli. A retek magokat 1,5-2 cm mélyen, 3-5 cm tőtávolságra, 12-15 cm sortávolságra vessük.
