Ahol közel a tenger, nem hideg a tél (x)

Németország második legnagyobb városa, Európának pedig harmadik legnagyobb kikötője Hamburg. Nem csoda, ha sokan úgy képzelik, közvetlen a tengerparton fekszik.

Pedig a tenger száz kilométerre innen hullámzik, az Elba folyó viszont a városba is bemerészkedik. Ez a közvetlen vízi kapocs, a városba érve kanálissá szelídül, de ez az a páratlan lehetőség, ami végül is a hajózást lehetővé tette és gyarapította századokon át a Hanza várost. Nem véletlenül hívják a világ kapujának! Ma Hamburgról nem lehet már egységes, csupán kikötői feelinget adni, mert ahány kerülete, annyi arca van. Ha csak néhány napra jövünk, az első, amit keressünk fel az ún. raktárváros rész legyen! Így könnyen megérthetjük a város múltját, működését.

Az, amit Amszterdamban járva megcsodálunk, a csatornák mentén álló imbolygó házakat, Hamburgban gigantikusabb, öt emeletes méretben láthatjuk. Nem is csoda, mindent a holland városról másoltak: épületet, logisztikát, raktározási mintát. A világ leghatalmasabb raktárkomplexuma egy mesterséges városrész a 19. századból, ami a német precizitás miatt egységes, és ma már a vörös téglás neogótikus stílusú város építészeti örökség, 2015 óta az UNESCO Világörökség része. A Speicherstadtban (szó szerint raktárváros) az időutazás sem lehetetlen: szinte érezzük a kávé, a tea, a csokoládé, a fűszerek illatát. Legyünk igazán szemfülesek: mert akad még néhol, ahol a csörlők a magasban himbálóznak, a rakpartokra kirakott árut ugyanis darukkal húzták fel a raktárak felsőbb szintjeire. Az Elbán levonuló árvizek vagy vihardagályok miatt az alsóbb szinteken az értékes szállítmányokat sosem tárolták, mindig csak a szárazabb, védettebb magasságban. Ma a raktárak nagy része már nem a régi funkciót tölti be, designboltok, vagy épp edzőtermek ablakába lehet benézni, de található itt luxuslakás és bank is. A lényeg, hogy él a városrész, megkeresve helyét a 21. században. A negyed átalakítása az ún. HafenCity projekt része volt.

Galéria | 4 kép

Ahol közel a tenger, nem hideg a tél (x)

Ahol közel a tenger, nem hideg a tél (x)

Fotó megosztása:

Előkelőség és jólét

Az Elba kis testvére az Alster folyó, és ezt a torkolata előtt kevéssel két mesterséges tóvá duzzasztották. Így lehet, hogy Hamburg belvárosában tó és több csatorna is látható. Az Alsterről elnevezett luxus negyedet a legjobb hajóról megcsodálni, ami a mesterséges tavon egy óra túrával körbevezet, karácsonykor különösen szép a látvány, hiszen a házakat fényár veszi körbe. Innen látszik igazán, hogy a tó körül milyen előkelő villák kaptak helyet, a hajó kapitánya nem győzte sorolni a nagy múltú és nagyon gazdag családok és a hozzájuk kapcsolódó márkák neveit: Nivea, Tchibo… A tavon nagyon sokan vitorláznak, számos iskola még a századfordulón kezdte el működését. A legjobb hotelek is itt vannak, és a város tudatosan figyel a környezetvédelemre, ezért a hajók többsége már „zöld” – csak olyan energiát használ, ami kíméli a Földet. Ha metróval jövünk, a Jungfernstieg megállónál érdemes kiszállni. Az elnevezés arra utal, hogy a századfordulón ezen az utcán korzóztak a gazdag és eladó lányok, abban reménykedve, hogy felfigyel rájuk a jövendőbelijük. A város télen díszbe öltözik, az Alstert kivilágítják: a városháza, a széles bevásárlóutcák gazdagságról árulkodnak. A legszebb karácsonyi vásár épp a városháza előtt található. Akinek mégis sok a „pucc”, mindenképp az Altona városrészben fekvő Fischmarktra sétáljon le – és egyen egy jellegzetes sózott heringes vagy rákos szendvicset. Bármikor érkezünk, még ha szakad is az eső vagy nagy a köd (télen ez is gyakori), a sor kilométeres, bár a kiszolgálás gyors. Hamburgban egyébként is azt mondják, nincs rossz idő, csak rosszul felöltözött ember.

Az új és a nagyon régi negyed

A város folyamatosan nő, és ezzel az igények is. Nem csoda, hogy az új kerület, ami szintén a város egyik kikötőjének átalakításából született meg, csupa új házzal büszkélkedhet. A modern lakásokat azonban nem hagyták 100%-ban eladni, minden háznak kell legalább 20%-ban szociális célokat is megtestesítenie: olyan albérletekkel, amit nem lehet túlárazni. A cél az, hogy ne alakuljon ki egy gazdag gettó; ahogy majd a metrón, itt is keveredjen minden társadalmi réteg. Itt található a világ legkisebb lakása is (bár ezt sokan elmondják a saját városukban), de itt egy valódi konténer lakásról van szó, ahol az alsó konténer a daru alatt a nappali, a felső pedig a háló. Csupán két személyt fogadnak éjszákra, általában vagány nászutas pár bérli ki, akik a magasban számolhatnak a gyönyörű naplementével! Szót kell még ejteni a St. Pauli negyedről, kár pironkodni, mert úgy is ide keveredik valahogy az ember. Egyfelől ez a bohémek negyede, számos designer ide költözött az olcsóbb bérleti díjak miatt, másfelől ez a város piros lámpás területe, ahol a prostituáltak szabadon gyakorolhatják a mesterségüket. Ne lepődjünk meg, sem a gyerekeket, sem a nőket nem látják itt szívesen éjszaka, erre több felirat is figyelmeztet. A bámészkodó turistákat sem nagyon szeretik, de ha valaki szeretne zöld szemléletű boltokat látni, eredeti kézműves termékeket vásárolni – mégis csak ide kell hogy jöjjön, bár válassza a nappalt a felfedezéshez.