—————–SZPONZORÁLT TARTALOM——————
Na és persze az elfogadás. Ahelyett, hogy a „bezzeg az én időmben”-mondatot mantrázzuk, el kell fogadnunk például, hogy a legfiatalabb generáció számára a digitális térben való jelenlét legalább annyira fontos, mint ami a fizikai, valós térben történik. Az internet jelenti számukra az „összeköttetést a világgal”, az internet az, ami „közelebb hozza a világot”. Nem érünk célt azzal, ha megtiltjuk az online jelenlétet vagy elvesszük a telefont, okoseszközt. Helyette inkább törekedjünk arra, hogy olyan bizalmi kapcsolatot alakítsunk ki a gyermekünkkel, amelynek része az internethasználatról való beszélgetés is.
Miről beszélgessünk?
Érdeklődjünk a gyermekünknél arról, mit szeret csinálni online, milyen alkalmazásokat használ, kikkel lép kapcsolatba. Meg is kérhetjük, hogy mutassa meg nekünk hogyan működnek az általa használt alkalmazások. Amikor beszélgetünk vele a napjáról, hozzuk szóba az internethasználatot is. Az online jelenléte és tevékenységei ugyanúgy a mindennapos beszélgetéseknek a részei kell, hogy legyenek, mintha azt kérdeznénk, mi volt a suliban. (A válasz persze az lesz, hogy semmi. Inkább azt kérdezzük, mi volt ebédre a menzán, és hogy ki idegelte ma fel a matektanárt – és ki osztotta meg a legviccesebb mémet, vagy ki osztotta meg a legmenőbb tartalmat.) Próbáljunk meg együtt online időt is tölteni. Kérjük meg például, hogy mutassa meg kedvenc influenszerét, vagy tanítson meg minket egy általa kedvelt online játékra. (Vigyázzunk, hogy ne szóljuk le ezeket reflexből!) Ugyanakkor beszéljünk rendszeresen és nyíltan az internet kockázatairól is! Hozzuk szóba a nem megbízható forrásokat és embereket, az online térben megadott adatok kockázatait, valamint beszélgessünk az internetfüggőségről, a netes visszaélésekről és az internet veszélyeiről is. A legtöbb fiatal nem a szüleihez fordul, ha valami baj éri az online térben. Egyrészt félnek a szülői reakcióktól, következményektől, másrészt úgy gondolják, hogy a szülők nem ismerik eléggé az online világot.
Vegyük fel a ritmust!
Ha abban szeretnénk támogatni a gyermekünket, hogy biztonsággal aknázza ki az internet, a digitális technológia minden lehetőségét, meg kell tanítanunk eligazodni az online világban. Ehhez elsősorban arra van szükség, hogy mi is képben legyünk. Tájékozódjunk és tanuljunk a különböző digitális eszközökről, a tudatos internethasználatról és az online platformokról. Nézzünk utána a különböző internetbiztonsági lehetőségeknek és használjuk azokat! Vannak úgynevezett szülői felügyelet szoftverek (parental control softwares), amelyek segítségével ellenőrizni tudjuk gyermekünk online tevékenységét. Beállíthatjuk például a gyermek által elérhető és tiltott tartalmakat, a megengedett online töltött időt vagy az okos eszközeinek a követését, de számos más „felügyeleti” funkciót is testre szabhatunk. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság itt összegyűjtött egy listát az elérhető ingyenes és fizetős szűrőszoftverekről. Érdemes ezen felül biztonságos böngészési szokásokat is bevezetni, így például kisebb gyermekeknél könyvjelzőként elmenteni azokat az oldalakat, amelyeket megnyithat – vagy nagyobbaknál a használt keresőmotornál beállítani a tartalmak szűrését (pl. Google Safe Search).
Világos szabályok
Nagyon fontos, hogy világos szabályokat állítsunk fel a gyerek internethasználatával kapcsolatban: mit lehet, és nem lehet csinálni az online térben, a közösségi platformokon. Például, hogy a bántalmazó magatartás semmilyen formában nem elfogadható, vagy kiknek lehet szólni baj esetén. Határozzuk meg az online eltöltött időt: jelöljünk meg olyan időszakokat a nap során, amikor nincs netezés (például a vacsoraasztalnál, vagy lefekvés után). Azt is beszéljük át, hogy az egyes platformokon milyen névvel és jelszóval regisztrált. Mondjuk el, hogy ezt nem azért kérjük el tőle, mert kémkedni szeretnénk utána, hanem felmerülhet olyan helyzet, amikor az ő védelme érdekében hozzá kell férnünk az online fiókjaihoz. Persze minden szülő meg akarja védeni a gyermekét az online térben, de csak azért ne regisztráljunk a különböző platformokra, hogy ellenőrizni tudjuk az online tevékenységeit, barátait! A tapasztalatok szerint ez a szülői hozzáállás a legtöbb esetben bizalomvesztéshez és további konfliktusokhoz vezet. Természetesen előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor több szülői kontrollra van szükség. Ilyenkor mindig legyünk őszinték és mondjuk el, miért érezzük szükségét annak, hogy lássuk, mi történik vele az online világban. Nyíltan kommunikáljunk arról, hogy mit, miért csinálunk.
Szülői hitelesség
Tanítsuk meg a gyermekünknek, hogy az online térben is tisztelettel kommunikáljon, és úgy bánjon másokkal, ahogyan szeretné, hogy vele is bánjanak. Ebben a kérdésben a szülői minta és hitelesség nagyon fontos. Ezért, ha magunk is aktív felhasználói vagyunk a különböző közösségi platformoknak, alkalmazásoknak, érdemes önvizsgálatot tartanunk. Mennyi időt töltünk a telefonunkon, vagy tabletünkön a gyermekünk jelenlétében? Hogyan kommunikálunk másokkal online? Posztolunk-e úgy képeket a gyermekünkről, vagy másról, hogy nem kértünk engedélyt? A reziliencia jó alkalmazkodást, pozitív ellenállóképességet jelent: sikeres megküzdést a nehézségekkel, kudarcokkal. Ha reziliens gyermeket nevelünk, könnyebben fog megbirkózni az életben felmerülő problémákkal, stresszhelyzettel. A digitális térben mindez ugyanúgy érvényes, mint a fizikaiban. Ha megtanítjuk a gyermekünknek a támogató kapcsolatok jelentőségét, ha fejlesztjük a problémamegoldó készségeit és megtanítjuk segítséget kérni, nagy valószínűséggel az online világban is jól fog megküzdeni a nehezebb helyzetekkel. Egészséges online kapcsolatai lesznek, és ha bántalmazás, zaklatás éri, tudni fogja, hogy nem az azonnali, dühből adott válasz a legjobb döntés. Képes lesz kilépni a konfliktusból és végiggondolni a lehetőségeit – valamint jelzi, ha már nem tudja egyedül kezelni a helyzetet.
A koronavírusjárvány okozta karanténhelyzetben sajnálatos módon a gyermekek elleni erőszak is felerősödött, így 2020. egyik fő gyermekvédelmi kihívása világszerte a gyermekbántalmazás volt. Miközben a segítő szervezetek több segítségkérést regisztráltak, a gyerekek ellen elkövetett bántalmazások bizonyos formái még inkább rejtve maradtak. Ez a jelenség hívta életre az UNICEF Magyarország és a Magyar Suzuki Zrt. közös kampányát 2020-ban, melynek központi témája a gyermekbántalmazás felismerése és az ellene való küzdelem. Az idei kampány fókuszában a szülők állnak, akikben tudatosítani szeretnék a digitális világ veszélyeit és segítséget kívánnak nyújtani, hogy mit tehetnek az ilyen helyzetekben. Az online világ olyan, mint a közlekedés. Izgalmas, új utakra visz, ám vannak veszélyei is. A KiberKRESZ három részes webinar sorozatában gyakorlati tippeket adnak szülőknek, felnőtteknek.
„Autógyártóként a biztonság az első számunkra a gyártásban és a kész autók esetében is. A közlekedésben is fontosnak tartjuk, hogy a volánnál ülők türelmes, támogató viselkedéssel segítsék egymást. Ez a hozzáállás az online közegben aktív, különösen érzékeny fiatalok esetében szintén kulcsfontosságú. Ezért is álltunk az UNICEF mellé és támogatjuk, hogy minél többen tisztában legyenek az online bántalmazással, valamint csatlakozzanak az ellene való fellépéshez” – mondta Bonnár-Csonka Zsuzsanna, a Magyar Suzuki vállalati kommunikációs vezetője.
