A koreai sorozat bombasikerének nyomában.

Amikor elkezdtem nézni a Nyerd meg az életed című, hihetetlen világsikernek örvendő koreai sorozatot, és rájöttem, miről fog szólni, zavarba jöttem. Tényleg azt akarom nézni, ahogy válogatott szerencsétlen emberek színes-szagos gyerekjátékokon keresztül próbálják elkerülni, hogy agyonlőjék őket? Némi hezitálás után úgy döntöttem, hogy bár gyötör egy kis bűntudat, de igen, meg akarom nézni, mert érdekel. De vajon miért? Miért ilyen vonzó téma a kiszolgáltatott emberek szenvedése és túlélésért folytatott küzdelme? Vagy nem is az a vonzó benne?

A Nyerd meg az életed nem műfajteremtő sorozat, sőt, amire épül, azt már láttuk nagyon sokszor. Jól ismerjük azt a felállást, hogy a szegények ilyen-olyan mesterséges versenyhelyzetben kétségbeesetten küzdenek az életükért, a gazdagok (vagy legalábbis a néhány fokkal szerencsésebbek) pedig mindezt úgy nézik, mint a világ legjobb show-ját.

Az ókori gladiátorjátékoktól kezdve a szórakoztatásnak ez a fajtája meglehetősen nagy népszerűségnek örvend az emberiség körében.

Érdekes, hogy a gladiátorok küzdelmét is játéknak nevezzük, mintha a játék valamiféle felmentés lenne, és feledtetné a tényt, hogy brutális és véres harcról van szó. Érdekes az is, hogy tulajdonképpen még ki sem hevertük az Éhezők Viadala című, szintén hatalmas sikernek örvendő mozisorozatot, amelyben még durvább módon gyerekek öldöklik egymást a túlélésért egy játéknak nevezett borzalomban, máris nyitottak voltunk egy hasonló történetre. Az alapsztori nemcsak a tömegszórakoztatásban ismert, gondoljunk csak egyik legbruálisabb középiskolai olvasmányunkra, A legyek urára, amelyben iskolás fiúk küzdenek a túlélésért egy lakatlan szigeten. A téma örök. Minden jel arra mutat, hogy rengeteg lehetőség rejlik benne, és még mindig lehet vele újat mondani. De ami még fontosabb, és talán titkának is egyik kulcsa, hogy mindig lehet vele újat kérdezni is.

Főszerepben az adósság

A Nyerd meg az életed brutális, és közben érzelmileg is nagyon megterhelő sorozat. És úgy néz ki, napjaink legeslegnagyobb sorozatsikere a Netflixen. Nézőszáma kevesebb mint egy hónap alatt 481 százalékos növekedést mutatott, a SquidGame hashtagre pedig nagyjából 22.8 milliárdan kerestek rá eddig a TikTokon. A sorozatban lenyűgöző színészi alakítások és vizuális világ tárul elénk, a jelmezek a maguk egyszerűségében azonnal beégnek a tudatunkba, és a forgatókönyv is meglehetősen fordulatos. De mindez közel sem lenne ilyen lebilincselő, ha a történet középpontjában nem az emberi szenvedés állna.

A történet szerint 456 eladósodott ember olyan lehetőséget kap, hogy ha részt vesz egy játékban, és sikeresen teljesíti mind a hat feladatot, akkor elképesztő mennyiségű pénzzel mehet haza. Azt egyébként nem közlik az elején, hogy a kiesés egyet jelent a halállal, és hogy a játékok úgy vannak kitalálva, hogy csak egyetlen győztes létezhet.

A drámai helyzet azonban kap egy fordulatot, amikor az első játék után a résztvevők arra szavaznak, hogy inkább hazamennek, néhány nap múlva azonban önszántukból ismét a szürreális díszletben találják magukat, és folytatódhat a játék.

Bár a történetet eredetileg a koreai gazdasági helyzet, az elszegényedés és a jövedelmek folyamatos csökkenése ihlette, a jelenség a világ szinte minden pontján ismerős. Főleg ebben a pandémiás helyzetben, amelyben milliók egzisztenciája indult hanyatlásnak szerte a világon. A Nyerd meg az életedben hamar egyértelművé válik, hogy az illegális játéknak a világ több pontján is van helyi megfelelője, és az is, hogy a küzdelem dúsgazdag nézők előtt zajlik, akik vagyonokat fizetnek azért, hogy közelről nézhessék a brutális eseményeket.

Nem véletlen, hogy a történettel, és benne ezzel a történelemben folyamatos társadalmi igazságtalansággal sokmillió ember képes azonosulni.

Akinek adóssága, tartozása van, az sebezhetőbb, tele van aggodalommal, és akár kétségbeesett tettekre is képes elszánni magát. Akinek volt már komolyabb adóssága, vagy rendült már meg az egzisztenciája, az biztosan egy pillanatra magát is meglátta a játékosok között abban a bizonyos zöld melegítőben, ami a sorozat egyik védjegyévé vált.

Játék határok nélkül

Amikor a brutalitás olyan környezetbe van ágyazva, ami a gyerekkorunkat idézi, az különösen kegyetlen tud lenni. A gyerekkori játékok ártatlansága és az a tudat, hogy valami borzasztó dolog fog történni, „olyan kognitív disszonanciát teremt, amely felerősíti a rettenetet és a tehetetlenség érzését” – mondja Dr. Pamela Rutledge, média pszichológus a bustle.com cikkében. A cikk egy másik szakértője, Dr. Eric Bender arról számol be, hogy amikor terapeuta praxisában gyerekekkel foglalkozik, visszatérő tapasztalata, hogy a gyerekek nem urai saját életüknek. „Szóval amikor felnőtt embereket arra kényszerítenek, hogy játsszanak gyerekjátékokat, hirtelen gyerek lesz belőlük, aki nem ura saját életének” – mondja. Ahogyan az Éhezők viadalában az adta a helyzet legnagyobb brutalitását, hogy a játékosok gyerekek voltak, úgy idézi a gyerekkor ártatlanságát és kiszolgáltatottságát a Nyerd meg az életed, és ezért is olyan könnyű azonosulni a szereplőkkel. Legalábbis azokkal, akik emberek maradnak az embertelenségben.

A gyerekjátékok és a véres harcok összemosása ősidők óta diszkomfortot ébreszt az emberekben. Már csak azért is, mondja Bender, mert a gyerekjátékok természetükből adódóan magukban hordozzák a kegyetlenkedés lehetőségét.

„Valaki mindig kimarad, valaki nem tud leülni, amikor a zene abbamarad, valakivel azt éreztetik a többiek, hogy miatta vesztettek” – fejti ki. A Nyerd meg az életed pedig nagyon óvatosan azt a tudatot erősíti bennünk, hogy a kapitalizmus által teremett világ nagyon hasonlít gyerekkori játékaink világára.

Mit tennénk a helyükben?

Aki végignézte a sorozatot, valószínűleg a történet több pontján is feltette magának a kérdést, hogy vajon ő mit tenne, ha benne lenne az adott helyzetben. A Nyerd meg az életednek az is nagy varázsa, hogy folyamatosan morális kérdéseket tesz fel nekünk, és a karakterek és a fordulatok annyira jól vannak kitalálva, hogy rendkívül közel hozzák a nézőhöz ezeket az élet-halál kérdést feszegető dilemmákat. Dr. Praveen Kambam, gyerekekkel, és bűncselekményt elkövető fiatalkorúakkal foglalkozó pszichológus szerint az emberek hajlamosak túlbecsülni saját morális döntéshozatalaikat, és közben alábecsülni a csoportdinamika és a megfelelési kényszer hatását. Amíg nem vagyunk éles helyzetben, nagy eséllyel azt gondoljuk, hogy mi biztosan nem vennénk részt mások bántalmazásában, és biztosan nem csak az a cél hajtana bennünket, hogy megvédjük magukat. A Nyerd meg az életed nagyon jól ülteti el bennünket ezeket a kérdéseket, és tudat alatt ez egyszerre félelmetes és izgalmas számunkra” – mondja Kambam.

A sorozat egyik legmegrázóbb epizódja, amikor a versenyzőknek párokba kell rendeződniük, ám ekkor még nem tudják, hogy minden párból csak egyvalaki fogja túlélni a játékot.

Ezért legtöbben a szövetségesüket választják, vagy azt, aki a legközelebb áll hozzájuk, így lesz ebből a drámai alaphelyzetből a legmegrázóbb epizód. A sorozatban talán ez az a pont, ahol minden néző képzeletben párba áll néhány számára fontos emberrel, és átgondolja, mit tenne, ha velük kéne az életéért játszania.

És talán ez a koreai sikersorozat legnagyobb érdeme. Hogy olyan kérdéseket fogalmaz meg bennünk, amelyeket ritkán, vagy soha nem teszünk fel magunknak.

A kérdések pedig akkor a legégetőbbek és legszívbemarkolóbbak, ha valaki vérbe áztatja őket, mielőtt feltesszük őket magunknak. Én legalábbis ezzel a gondolattal mentettem fel magamat, amiért rekordgyorsasággal néztem végig az egészet.

Kiemelt kép: Getty Images

Ez is érdekelhet