Az ígéretes tehetség Camille Claudel családjával 1881-ben költözött Párizsba, hogy szobrásznak tanulhasson. Egy olyan korban járunk, amikor a nők még nem tanulhattak szabadon, és a kemény munkának tartott szobrászatot végképp nem tartották hölgyekhez illőnek. Mivel a vezető művészeti iskolák egyáltalán nem fogadták, végül az Académia Colarossin főiskolára vették fel, ahol a híres szobrász, August Rodin tanítványa lett. Így találkozott a 19 éves Claudel a nála 24 évvel idősebb Rodinnel, és kezdődött el a mindkettőjük érzelmi és művészeti életét felforgató tragikus kapcsolat.
Auguste Rodin és Camille Claudel
A végzetes szerelmi háromszög
Rodin a találkozás idején már két évtizede első szerelmével, Marie-Rose Beurettel élt. Az egyszerű Rose élete végéig kitartott, sőt gyermeket is szült a csapodár Rodinnek, aki azonban képtelen volt elköteleződni mellette. Műtermében egymást váltották a modellek és szeretők, mígnem 42 évesen ismét szerelmes lett, a fiatal Camille Claudelbe, aki ráadásul szenvedélyesen viszonozta érzelmeit.
Claudel ideje nagy részét Rodin műtermében töltötte, mint múzsa, modell, és tehetséges tanítvány, aki önálló – sokszor a mester műveivel vetekedő – szobrokat is alkotott. Rodin ugyanekkor élete főművén, a Pokol kapuján dolgozott, ebből vált önálló alkotássá többek között a mindenki által ismert A gondolkodó, illetve A csók és az Örök tavasz is, amelyeknek Camille volt a modellje.
Az olykor gyümölcsöző, de legtöbbször viharos kapcsolatban Camille reménytelenül próbálta rávenni Rodint, hogy hagyja el élettársát, de egy idő után belátta, hogy ez nem fog megtörténni. Valószínűleg a mester ekkor már inkább konkurenciát látott a tehetséges tanítványban, miközben a kívánt feltétlen imádatot élettársától, Rose-tól kapta meg, akihez végül vissza is tért.
A női zseni önálló életre kel
Camille 10 év után, összetört szívvel, de tele ötletekkel költözött ki Rodin műhelyéből. Önálló formanyelvén dolgozott, tabuk nélkül, természetesen viszonyult a testiséghez, ami a kor szigorú erkölcsisége miatt sikert nem, csak felháborodást váltott ki. Octave Mirbeau kritikus ezt írta róla: „Lázadás a természet ellen: egy női zseni.”
Bal: Camille Claudel munka közben (balra) párizsi stúdiójában, 1887, fotó: Musée Rodin
Jobb: Camille Claudel: The Waltz (La valse), bronzszobor, Camille Claudel Múzeum, 1889-90, fotó: Bridgeman Images
Testvérének, Paul Claudelnek írt leveleiben arról beszélt, hogy el akar távolodni Rodintől, érzelmileg és művészileg is. Ennek egyik lépéseként több vázlatot is megosztott legújabb terveiről, közte az Az érett kor című szoborcsoporról, amely a szerelmi háromszögük felbomlását örökítette meg. A megrázó alkotásban Camille térden állva, reménytelenül könyörög Rodinnak, akit Rose elragad tőle. Mestere vissza sem tekintve lép tovább, így Camille epekedő kezei már nem érhetik el. A könyörgő nő alakja, ahogy maga Camile is, később önálló szoborként is megjelent. Testvére szemléletesen így írt az alkotásról: „A nővérem térden állva, megalázva könyörög, ez a nagyszerű, büszke teremtmény; és amit kiszakítottak belőle, a szeme láttára, az a saját lelke”.
Camille Claudel: Az érett kor (L’ Âge Mûr) bronzszobor, középen Rodin, akit az idősödő Rose elragad, jobbra a könyörgő Camille, 1894-1900, Rodin Múzeum, Párizs. Foto: Bridgeman Images
Camille, lelkét elveszítve, soha nem tudta feldolgozni Rodinnal való szakítását. Rövid művészi életútját hanyatló szellemi és lelki egészsége szakította félbe. Elmegyógyintézetbe került, ahol 30 évig, élete végéig élt. Nem érhette meg művészetének elismerését, pedig szobrai ma már megtalálhatóak a világ legnagyobb gyűjteményeiben. A párizsi Rodin múzeum külön szobát is szentelt alkotásainak, emellett önálló múzeum is őrzi munkásságát. Életét három filmben is feldolgozták, legutóbb 2013-ban, Juliette Binoche alakította a híres szobrásznőt.
Camille Claudel: A könyörgő (L’Implorant), bronzszobor, 1905 körül
Camille Claudel reménytelen szerelmének történetét a szobrászat nyelvén mesélte el. Igazi szenzációnak számít, hogy ikonikus, A könyörgő című szobra nemrég egy magyarországi családnál bukkant fel.
A magyar tulajdonos, háttérben a szoborral, 1959-ben, fotó a család jóvoltából
A szoborból mindössze 59 példány készült, ebből a 18-as sorszámú, a BÁV Centenáriumi aukcióján kerül kalapács alá június 23-án, 34 millió forintos kikiáltási árral. A világhírű alkotást a BÁV Aukciósházban június 12-20. között ingyenesen megtekinthetik.
Részletek és katalógus a www.bavaukcio.hu oldalon.
