—————–SZPONZORÁLT TARTALOM———————-
A magas vérnyomástól kezdve, a koszorúér-betegségeken át, egészen a 2-es típusú cukorbetegségig rengeteg bajt megelőzhetünk, ha eleget mozgunk. (A WHO ajánlása szerint egy felnőttnek hetente legalább 150 perc mérsékelten intenzív vagy 75 perc intenzív gyakorlat végzése javasolt.) Azonban legalább ennyire fontos, hogy a rendszeres mozgás az agyunkra és a mentális egészségünkre is jó hatással van. Összeszedtük, hogy melyek ezek: néhány talán köztudott, de találtunk meglepő tényeket is.
Viszlát stressz, viszlát szorongás
Sokan tisztában vannak vele, hogy a sportolás növeli a stressztűrő képességet és csökkenti a stresszérzékenységet. Aki jobb kondiban van, az a stresszel szemben is ellenállóbb, ez ilyen egyszerű. Azt is kimutatták, hogy a mozgás oldja a szorongást és javítja a kedélyállapotot, az általános közérzetet is. Ez két hormonnak tudható be, amelyek termelődését serkenti a sportolás: ezek a hangulatjavító szerotonin, valamint az általános jó érzést keltő endorfin. Ennek hála kevésbé veszélyes a depresszió azokra, akik szorítanak időt a rendszeres testmozgásra. Azt is felfedezték már, hogy a mozgás olyan kémiai folyamatot indít el az agyunkban, mint az antidepresszánsok. Ezért a pánikbetegség kezelésében is lehet szerepe, mert a testünk így megtanulja, hogy a magasabb pulzus nem feltétlenül jár együtt veszéllyel.
De melyik sportot válasszuk? Tesztünk segít!
Boldogabb leszel
Ha sportolsz, nem csak boldogabbnak fogod érezni magad, hanem a betegségeket is jobban el fogod viselni, mert az endorfin erős fájdalomcsillapító hatású is. Ezt segíti elő egy harmadik hormon, a dopamin, aminek a termelődését szintén tudod serkenteni. A dopamintermelődés azért is előnyös, mert ez helyettesíti azt az érzést az agyban, amit egyébként a káros szenvedélyek okoznak. A romboló szokásokat ezért lényegében veszteség nélkül – sőt! – fel lehet váltani sportolással.
Jobban aludhatsz
A stressz és a szorongás az alvásunkra is negatív hatással van. Így egyenes következménye a fent leírtaknak, hogy az alvászavarok is megszűnnek idővel, ha mozogsz rendszeresen. A nyugodt alvás pedig létfontosságú a fizikai- és mentális egészségünk szempontjából is. Arra viszont érdemes figyelni, hogy ha késő délután, vagy este edzünk, akkor az rossz hatással lehet az alvásunkra. Ugyanis ekkor felpörög, aktivizálódik a szervezetünk, és időre van szüksége ahhoz, hogy lenyugodjon.
Jobb memória, kreatívabb agy
Nagyon érdekes felfedezés, hogy a mozgás megváltoztatja a GABA (gamma-amino-vajsav) aktivitást. Ezzel lényegében kikapcsolhatjuk az agy „fékét”, és ismét hasonlóan kreatívak lehetünk, mint gyermekkorunkban. Ide kapcsolódik, hogy a sportolással a hippokampusz idősödéssel együtt járó zsugorodását is le lehet fékezni, sőt, akár meg is lehet fordítani. Az agynak ez a területe felelős a kreativitás mellett a térlátásért, és a memóriáért is. Talán már feltűnt, hogy sétálás, kocogás, vagy más, alacsonyabb intenzitású testmozgás közben könnyebb tanulni is: ennek is a megnövekedett hippokampusz aktivitáshoz van köze. A mozgás ugyanis a memóriát is fejleszti, és az emlékeink jobb rögzülését is elősegíti. Meglepő, de aki sportol, az jobban emlékszik, és a koncentrációt igénylő feladatokban is jobban teljesít.
Tehát az edzéssel a testünk mellett a szellemünknek is rengeteg jót teszünk: javul a memóriánk, jobban koncentrálunk, jobb lesz a közérzetünk, hangulatunk, kevésbé stresszelünk, és még jobban is alszunk. Arról már nem is beszélve, hogy az önbizalmunk is érezhetően javul általa.
