Régen történt, sok-sok évvel ezelőtt, hogy rettenetes sárkánykígyó költözött a shervage-i erdőbe. Olyan vastag volt a teste, mint két-három öreg tölgyfa törzse, és olyan hosszú, hogy körbe tudta fonni a nagyobb tisztásokat, hogy semmi se menekülhessen el onnan. Egy ideig szarvasokat, nyulakat, egyéb vadállatokat evett, de amikor azok mind elmenekültek a hegyek túloldalára, rákapott, hogy kicsapjon a legelőkre is. A közeli falvak lakói az erdő szélén legeltették a nyájaikat, méneseiket. A sárkánykígyó, ha megéhezett, elkapott magának négy-öt kövér birkát vagy jó húsban lévő pónit, és felfalta őket. Olyan váratlanul csapott ki az erdőből, hogy az emberek sokáig nem is tudták, micsoda veszély lapul a közelükben.