Lehet, hogy nem tudtad, de egy sor klasszikus látványvilágáért nagyban felelős egy-egy világhírű divattervező. Összeszedtünk néhány filmet, ami a jelmeztervezője nélkül nem lett volna olyan hatásos.

Minden nagyszerű rendező mögött áll egy nagyszerű divattervező vagy stylist? Sokszor észre sem veszed, de egy-egy film a vizualitása miatt (is) válik műalkotássá, ami bizony nemcsak az operatőr érdeme. A filmtörténetben rengeteg legendás tervező-rendező kollaborációt találunk, kezdve a 30-as évektől napjainkig. Coco Chanel, Yves Saint Laurent, Paco Rabanne és Giorgio Armani csak néhány a legendás tervezők közül, akik klasszikusok és kasszasikerek öltözékéért voltak felelősek.

Coco Chanel: Hollywood aranykorától a francia új hullámig

Gabrielle, vagyis Coco Chanel nem véletlenül vált legendává. A szegény családba született, majd árvaházban nevelkedett lány a világ egyik legfontosabb divattervezője lett, egymagában forradalmasította a nők öltözködését. Szabadon engedte a sziluettet, hatására egyre több nő kezdett nadrágot hordani, neki köszönhető, hogy a férfi ruhadarabok beépültek a női ruhatárba. Kivillantotta a bokát, meglazította a korábban oly feszes derékvonalat, hozzá köthető a kis fekete ruha fogalommá válása, a klasszikussá vált tweed zakó, a bizsuk elterjedése, de az egy-egy divatház nevével fémjelzett, vagyis branded parfüm fogalma is nála jelent meg először. Ezeket az információkat sokan tudják róla, híressé vált mondásai ma is közszájon forognak, és noha jó néhány ma már ugyan kevésbé vállalható, vannak örök becsű bölcsességei is. Például, hogy a divat változik, de a stílus örök. De azt is ő mondta, húszévesen olyan az arcod, amilyennek a természet teremtett, harminc évesen olyan, amilyenre az élet formálta, de ötven évesen olyan, amilyet megérdemelsz. A divat nagyasszonyáról azt azonban kevesebben tudják, hogy nemcsak a divatban és művészeti életben forgott otthonosan, hanem a filmezésben is.

Gloria Swanson a Tonight or never című filmben (Fotó: IMDb)

A divattervező egészen az 1930-as évektől a francia új hullámig és az avantgárd moziig rajta hagyta ízlését a filmtörténeten, korának moziikonjait Chanel ruhákban őrzi az emlékezet – még ha nem is tudunk róla. Coco Chanel gyorsan felismerte, hogy a 20-as, 30-as években még fiatal művészeti forma, a hetedik művészeti ág, vagyis a film milyen nagy hatással lesz a kultúrára. Úgy gondolta, a mozi és a divat összetartozik, hogy a filmekkel lehet az emberekhez közelebb hozni a divatot. 1931-ben aztán a gyakorlatban is kipróbálhatta gondolatát, amikor Samuel Goldwyn producer megkérte a tervezőt, hogy ő öltöztesse a Metro-Goldwyn-Mayer filmstúdió színésznőit. A Tonight or Never (Ma éjjel vagy soha) című filmben a kor csillaga, Gloria Swanson egész ruhatárát Chanel készítette. Coco Chanel még korát jócskán megelőző termékelhelyezést is becsempészett a filmbe: az egyik jelenetben a díszletben felbukkan egy üveg No.5 parfüm is – elvégre számára a parfüm is az ember imidzsének kardinális része volt.

Coco Chanel lázadásra számított

A második világháború után indult be igazán a férfi couture-isták térnyerése, Christian Dior 1947-es New Look kollekciója megnyitotta az utat Cristóbal Balenciaga, Robert Piguet és társaik előtt. Érdekes tény, hogy Coco Chanel meg volt róla győződve, hogy a kezdeti lelkesedés után a nők fel fognak lázadni  a férfi tervezők által rájuk erőltetett esztétika ellen. Szerinte illogikus ruhákat készítettek: a derékban szoros ruhák, a kitömött melltartók, a nehéz szoknyák és a kemény kabátok a Mademoiselle számára női fejjel teljesen értelmezhetetlen és kényelmetlen darabok voltak. 

Még egy további amerikai filmhez tervezett ruhákat, de kosztümjeit Los Angelesben túl egyszerűnek találták a hollywoodi glamúr pompája mellett. Cocót ez nem hatotta meg, gyakorlatilag rácsapta Hollywoodra az ajtót – az álomgyárból azonban két privát ügyfelet is magával vitt: Marlene Dietrichet és Greta Garbót. Visszatért Párizsba, ahol francia rendezők filmjeiben kezdett dolgozni. Marcel Carné Ködös utak című filmjében – amelyet egyébként a francia filmművészet hol „költői realizmusnak”, hol, „fekete költészetnek” nevezett korabeli irányzatának legismertebb alkotásának tartanak – összes színésznőjét ő öltöztette. Csakúgy, mint a  François Truffaut-t megihlető Jean Renoir több filmjében is: a Marseillaise, a Állat az emberben és a A játékszabály című filmek női karakterei szintén az ő munkáiban jelentek meg a filmvásznon. És ezzel véget is ért a második világháború előtti filmes korszaka – a filmezéshez csak az 50-es években tért vissza, amikor a divatról alkotott víziója tökéletesen egybecsengett a modern, megújuló mozi esztétikájával: jött a francia új hullám. Jeanne Moreau, aki egyébként a tervező barátja volt, maga választotta a Chanel ruhákat a Szeretők című, 1958-as filmhez. A Tavaly Marienbadban című, 1961-es Alain Resnais film talán a leghíresebb, amelyben Chanel ruhatervezőként vett részt. A mozi egyébként abban az évben meg is nyerte a velencei filmfesztivál Arany oroszlán-díját. Az utolsó film, amelyhez ruhákat tervezett, az 1962-es antológia, a Bocaccio ’70 Luchino Visconti által rendezett része, A munka – Romy Schneider felejthetetlen a Chanel védjegyévé vált kiskosztümben és a rá jellemző gyöngysorokban.

Romy Schneider a Boccaccio ’70 című filmben. (Fotó: Sunset Boulevard/Corbis / Getty Images)

Hubert de Givenchy és Blake Edwards: Álom luxuskivitelben

Az Audrey Hepburn által játszott Holly Golightly pazar szettjei miatt a filmet a divat egyik legfontosabb filmes referenciapontjaként szokás számon tartani. A mesés szettek megalkotója nem más volt, mint Hubert de Givenchy, aki az 1954-es Sabrina című filmben dolgozott először Hepburnnel. Ezután az 1957-es Mókás arcban készítette a jelmezeit, amit a Délutáni szerelem követett. Az 1961-es Álom luxuskivitelben (Breakfast at Tiffany’s) után még 5 filmben is a tervező kreálta a színésznő ruháit – különlegesen letisztult eleganciát adva a filmekhez. Hiába a sok fantasztikus ruhaköltemény, örökké Holly Golightly kis fekete ruhája lesz Givenchy legemlékezetesebb kreációja – a darabot 467 200 ezer angol fontért vette meg valaki egy árverésen 2006-ban.

Tom Ford filmjeiben nincs Tom Ford ruha

Azt gondolnád, hogy a Tom Ford által rendezett, varázslatos látványvilágú filmekben, az Egy egyedülálló férfiban és az Éjszakai ragadozókban hemzsegnek a Tom Ford ruhák? Pedig nem, és nyilván nem véletlenül. Ford filmjeinek jelmeztervezője Arianne Phillips Chanel, Dior, Gucci, Miu Miu, Marc Jacobs és egyéb sztártervezők ruháival dolgozott, de sohasem a rendezőével.

Audrey Hepburn (Fotó: Donaldson Collection/Michael Ochs Archives/Getty Images)

Alfred Hitchcock és Christian Dior: Félelem a reflektorfényben

Alfred Hitchcock sok filmje igen fontos divattörténeti szempontból is, gondolj csak Tippi Hedren blézerére a Madarakban, Kim Novak szofisztikált jelmezeire a Szédülésben vagy Grace Kelly elegáns szettjeire a Fogjunk tolvajt!-ban. Hitchcock kedvenc jelmezese a nyolcszoros Oascar-díj nyertes jelmeztervező, Edith Head volt, és több mint valószínű, hogy a Félelem a reflektorfényben ruháit is ő készítette volna. Igen ám, de jött a főszereplő, Marlene Dietrich, aki kijelentette: “No Dior, no Dietrich”. Így jött Dior a képbe, a végeredmény pedig New Look és glamúr a javából: darázsderék, tüllruhák és tollak minden mennyiségben.

Marlene Dietrich a Félelem a reflektorfényben című Alfred Hitchcock filmben. (Fotó: Sunset Boulevard/Corbis / Getty Images)

Roger Vadim és Pierre Balmain: És Isten megteremté a nőt

Roger Vadim 1956-os habos melodrámája, az És Isten megteremté a nőt egy csapásra szexszimbólummá tette Brigitte Bardot-t, a rendező akkori feleségét. A film nagy port kavart ‘56-ban, a szexin biggyesztő, mezítláb járkáló Bardot gyakorlatilag az első volt, aki európai filmben nyíltan színre vitte a női szexualitást – erotikus kisugárzása miatt sokan a bűn megtestesítőjének tekintették akkoriban. A filmben viselt emlékezetes len ingruhája, a csónaknyakú felsői és szűk ceruzaszoknyái mind-mind Pierre Balmain rajzasztalán születtek.

Brigitte Bardot mezítláb. (Fotó: IMDb)

Luis Buñuel és Yves Saint Laurent: A nap szépe

Találni sem lehetett volna jobb jelmeztervezőt a végtelenített beteljesületlenség traumájáról szóló meséhez: az unatkozó, délutánjait luxusprostituáltként töltő, mazochista Séverine Serizy karaktere számára Yves Saint Laurent tökéletes ruhákat alkotott. Az 1967-es A nap szépe Catherine Deneuve-vel a főszerepben a filmtörténet klasszikusává, Buñuel egyik legjellegzetesebb alkotásává vált. A mester második franciaországi korszakának emblematikus darabjában minden fellelhető, ami Buñuelt jellemzi: álomdramaturgia, frusztrációanalízis és fekete humor, fantázia és valóság, letisztult, mégis karakteres jelmezek.

Catherine Deneuve (Forrás: IMDb)

Paco Rabanne és Roger Vadim: Barbarella

Paco Rabanne űrkorszakból táplálkozó kreációi a filmtörténeten is rajta hagyták nyomukat. Például az 1967-es Ketten az úton című filmben Audrey Hepburn ezüstkorongokból álló ruháját sem felejti senki, aki egyszer látta, de még ennél is karakteresebb darab lett a Roger Vadim 1968-as Barbarella című filmjéhez tervezett zöld darab, amelyet az űrkalandort játszó Jane Fonda viselt. A film többi futurisztikus jelmezét is Rabanne ihlette.

Jane Fonda (Fotó: Silver Screen Collection/Getty Images)

Giorgio Armani és  Paul Schrader – és sokan mások

Igen mély nyomott hagyott a nézőkben Paul Schrader filmjében Richard Gere. Az 1980-as Amerikai dzsigoló sokat köszönhet a jól szabott, kifinomult szetteknek, amiktől a nők kedvence még sármosabbnak tűnt. Ha lehet, az olasz mester még többet köszönhet a filmnek: karrierje ettől a filmtől indult be igazán, ezért nem is mondott búcsút örökre a filmeknek, több világsztárt is öltöztetett azóta. Christian Bale A sötét lovagban Armani cuccokban Bruce Wayne-kedik, Brad Pitt a Becstelen brigantikban feszít Armaniban, Leonardo DiCaprio pedig A Wall Street farkasában.

Richard Gere (Fotó: IMDb)

Jean Paul Gaultier és Luc Besson: Az ötödik elem

Gaultier ugyan több filmben is részt vett mint jelmeztervező, de kétségtelenül Luc Bessonnal és Az ötödik elemmel forrt össze a neve. Jobban mondva Milla Jovovich fehér bandázs ruhájával, Bruce Willis gumimellényével, Chris Tucker rózsás felsőjével és Gary Oldman főgonosz-szerkójával.

Milla Jovovich (Fotó: IMDb)

(forrás: Chanel,  Wikipedia, Vogue, kiemelt kép: Chanel)