Renáta tizenhárom éves volt, amikor megismertem az egyik fővárosi leánynevelőben. Akkor vadócnak vallotta magát. Most huszonnyolc éves, a saját kis garzonjában fogad, és a megtett útról, az életéről mesél. Monológját nem szakítom meg azzal, hogy mikor csendesedik el, mikor sír, mikor kulcsolja össze a kezét, mikor kiáltja az éterbe boldogan: „Sosem hittem az istenekben, de mellém szegődtek!” Árvai Magdolna írása.