Lapozz bele! 100% Balaton és érvek a házasság mellett az e heti Nők Lapjában

Irány a Balaton, de nem akárhogyan! Ezen a héten a magyar tenger is reflektorfénybe kerül a lap hasábjain, miközben olyan komoly témákkal foglalkozunk, mint a házasság megtartása vagy az, hogy mit nem érdemes mondani a gyerekünknek, ha el akarjuk kerülni, hogy sérüljön a kapcsolatunk vele.

„Lapozzatok bele” a magazinba a képre kattintva!

Galéria | 10 kép

Lapozz bele! 100% Balaton és érvek a házasság mellett az e heti Nők Lapjában

Lapozz bele! 100% Balaton és érvek a házasság mellett az e heti Nők Lapjában

Fotó megosztása:

Alvállalkozó

Minden gyereknek van mit megbocsátani a szüleinek. Akárhogy igyekszünk, akkor sem tudunk sérülésmentes gyerekkort biztosítani utódainknak. A megoldás nem az, hogy az ember felhagy a neveléssel, nehogy konfrontálódnia kelljen a gyerekével. Általában nem a – jó szándékú – nevelő mondatok hagynak fájó nyomot a kicsiben, akinek a lelkiismerete még rendkívül érzékeny, és a szülői szó inkább oldja a belső feszültségét, semmint gerjeszti. Az élő lelkiismeret sokkal kegyetlenebb bíró, és a szülői okítás után a gyerek fellélegzik, hogy ennyivel megúszta. A szülői feddés ugyanis feloldozás is egyben, ha ez nincs, a gyerek magára marad rossz lelkiismeretével. Szóval nem ezek a legfájdalmasabbak, ahogy ezt saját szülői tapasztalatomból és gyerekkori emlékeimből össze tudom rakni. Azt figyeltem meg, hogy amikor a szülő kilép szülői szerepéből, általában akkor tud fájdalmat okozni. A csak úgy odavetett félmondatokkal, amelyekben se jobbító szándék, se nevelési célzat nincs. Amiket nem is gondolunk végig, és ahogy kimondtuk, már el is felejtjük őket. Ezek mélyen be tudnak találni. Még a legnagyobb jóindulat mellett is bárkinek bármikor kicsúszhat a száján valami bántó. Az e heti lapszámban behatóbban foglalkozunk ezzel a jelenséggel, amikor a szülő félreérti a saját szerepét, és például a haverjaként beszél a gyerekével.

Amikor megértettem, hogy az általam leginkább idealizált családokban, amelyekről azt gondoltam, hogy ott aztán tökéletesek a szülők, szóval még azokban is sérülnek a gyerekek, az nagyon elgondolkodtatott. Miért van az, hogy valaki tényleg a legjobbat akarja a gyerekének, mégsem tudja megtenni? Arra jutottam, hogy biztosan azért, mert maga is kapott sérüléseket a saját szüleitől, akik szintén kaptak, és így tovább, vissza egészen az első szülőpár, Ádám és Éva allegorikus paradicsomi bűnbeeséséig, ahonnan minden szenvedés származik. Én ezt így tudom megmagyarázni magamnak.

De megérteni, hogy nincs tökéletes szülő, felszabadító érzés is volt egyben, mert ráébresztett arra, hogy nem minden tőlem függ. A legjobb szándék mellett tegyem meg a tőlem telhető legjobbat, a többi nem rajtam múlik. Ebben a projektben én csak alvállalkozó vagyok.

Krúdy Tamás, vezetőszerkesztő

Ha előfizetnétek a nyomtatott magazinra, ne habozzatok, kattintsatok az mc.hu oldalra, és kövessetek minket a Facebookon, Instagramon, valamint YouTube-on is!

Fotó: Archív, Getty Images

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!