Vajon mit ettek, hogyan éltek az őseink? Egy friss kutatás szerint a magasságuk meglepően sokat elárulhat arról, milyen élet jutott nekik.
  • Egy friss kutatás 783 európai és ázsiai lelőhely csontvázadataiból vizsgálta, hogyan változott az emberek testmagassága 7000 év alatt.
  • A csontokból nemcsak az derülhet ki, milyen magasak voltak őseink, hanem az is, milyen körülmények között nőttek fel.
  • A fejlődés nem mindig hozott jobb életet: voltak korszakok, amikor az emberek egyre alacsonyabbak lettek.

Olykor egyetlen csont is elég ahhoz, hogy egészen új dolgokat derítsünk ki a múltunkból: egy combcsont például nemcsak arról mesél, milyen magas volt a gazdája. Ha több ezer ember maradványait vetjük össze, abból már arra is következtethetünk, mennyire táplálkoztak jól, milyen körülmények között nőttek fel, és hogyan változott az életük az évszázadok során.

Egy 2026 novemberében megjelent kutatás pontosan erre vállalkozott, és az eredmények alaposan megkérdőjelezik azt az elképzelést, hogy a civilizáció fejlődésével az emberek élete is folyamatosan jobbá vált.

A csontokból az is kiderülhet, hogyan éltek őseink

A Tübingeni Egyetem és a jénai Max Planck Geoantropológiai Intézet kutatói 783 európai és ázsiai lelőhely csontvázadatait gyűjtötték össze. A leletek az időszámításunk előtti 5000 és az időszámításunk szerinti 1900 közötti időszakból származnak, vagyis csaknem 7000 év történetét ölelik fel.

A Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerzői a combcsontok hosszából becsülték meg, milyen magasak lehettek az egykor élt emberek. De miért éppen a magasságuk érdekelte őket?

Ez is érdekelhet: Ezeket a tulajdonságokat édesapánktól örököljük

A régi korokból meglehetősen kevés olyan adat maradt fenn, amelyből kiderülne, hogyan éltek a hétköznapi emberek. Tudjuk, kik uralkodtak, milyen háborúkat vívtak, és milyen találmányok születtek, de arról már jóval kevesebbet, hogy jutott-e elegendő ennivaló egy átlagos család asztalára.

„Ezért támaszkodunk a csontokra” – fogalmaz Manon Stephan, a Tübingeni Egyetem gazdaságtörténésze az MDR-nek nyilatkozva. A kutató szerint ugyanis sok térségben csak jóval későbbről maradtak fenn írásos gazdasági források, ráadásul azok is hiányosak.

Ahogy korábban a Nők Lapján is írtunk róla, a testmagasságunkat nemcsak a génjeink határozzák meg. Az is számít, milyen táplálékhoz jutunk gyerekként, mennyire vagyunk egészségesek, és milyen körülmények között növünk fel.

Egyetlen ember magasságából persze nem lehet megállapítani, hogy gazdag vagy szegény családban nőtt-e fel. Több ezer ember csontjainak vizsgálata viszont már sokat elárulhat egy egész társadalom életkörülményeiről.

Fejlődött a világ, az emberek mégis alacsonyabbak lettek

A kutatás egyik legmeglepőbb eredménye, hogy a fejlődés nem mindig jelentett jobb életet. Az emberek egyre ügyesebben művelték a földet, új növényfajtákat termesztettek, hatékonyabb eszközöket készítettek, és mind több élelmiszert állítottak elő.

Logikusnak tűnik, hogy ettől jobban is táplálkoztak, egészségesebbek lettek, és magasabbra nőttek. Csakhogy sok helyen éppen az ellenkezője történt: Európa és Ázsia számos térségében a kora középkortól egészen a 19. századig csökkent az emberek átlagos testmagassága.

Hogy miért? A kutatók szerint azért, mert a több élelmiszer egy-egy embernek nem feltétlenül jelentett több ennivalót.

Több rizs termett, mégsem jutott több az embereknek

Erre jó példa a 11. századi Kína, ahol ebben az időszakban új, jóval nagyobb terméshozamú rizsfajták terjedtek el, és látványosan fellendült a mezőgazdaság. Több lett az élelmiszer, nőtt a gazdaság teljesítménye, és minden adott volt ahhoz, hogy az emberek jobban éljenek.

Csakhogy közben a népesség is gyarapodott.

A családok több gyermeket vállaltak, részben azért, mert az utódok jelentették az időskori biztonság egyik legfontosabb zálogát.

„Ez azonban azt jelentette, hogy egy-egy embernek nem több, hanem kevesebb ennivaló jutott” – magyarázza Jörg Baten, a kutatásban részt vevő gazdaságtörténész az MDR-nek.

A jelenség jól illeszkedik Thomas Malthus közgazdász elméletéhez, amely szerint a népességnövekedés idővel felemésztheti a mezőgazdasági fejlődés előnyeit.

Régész emberi csontmaradványokat vizsgál egy feltáráson.

A csontok nemcsak őseink testmagasságáról, hanem egykori életkörülményeikről is árulkodhatnak. (Forrás: Getty Images)

A tejtől magasabbak lettünk?

Észak-Európában egészen más történet rajzolódott ki a csontokból. Körülbelül 5000 évvel ezelőtt az itt élő férfiak átlagosan 162 centiméter magasak voltak. Később azonban növekedni kezdett a testmagasságuk, amiben a kutatók szerint a táplálkozás változása is szerepet játszhatott.

Ebben az időszakban Kelet-Európa és Nyugat-Szibéria sztyeppéiről pásztorkodó népcsoportok érkeztek a térségbe. Magukkal hozták fejlettebb tejgazdálkodási ismereteiket, és a népesség keveredésével idővel egyre elterjedtebbé vált az a genetikai tulajdonság is, amely lehetővé teszi a tejcukor felnőttkori megemésztését.

A tej és a tejtermékek értékes tápanyagforrást jelentettek, különösen a növekedésben lévő gyerekek számára. A kutatók szerint ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az észak-európai népesség átlagmagassága emelkedni kezdett.

Látványosan megváltozott a nők magassága

A kutatás nemcsak a férfiak, hanem a nők testmagasságának változásait is vizsgálta, és itt is akadtak meglepő eredmények. Kínában például a nők átlagos magassága a vizsgált 7000 év során fokozatosan csökkent. Japánban pedig különösen látványos volt a változás: az időszámításunk szerinti 500 és 1900 közötti időszakban a nők átlagmagassága évezredenként több mint tíz centiméteres ütemben csökkent.

Hogy pontosan mi állt a háttérben, azt egyelőre nem tudjuk. A táplálkozás mellett a betegségek, az életkörülmények és a népesség genetikai összetételének változása is szerepet játszhatott. A kutatásból az sem állapítható meg egyértelműen, hogy a nők társadalmi helyzete mennyiben befolyásolta ezeket a folyamatokat.

Mit árul el ma a magasságunk?

Európa és Ázsia számos térségében csak a modern korban, különösen a 20. századtól kezdtek ismét látványosan magasabbra nőni az emberek. Ebben már nemcsak a bőségesebb és változatosabb táplálkozás, hanem az egészségügy, a higiénia és az életkörülmények javulása is szerepet játszott.

Ahogy egy korábbi Nők Lapja-cikkben is beszámoltunk róla, Magyarországon a nők átlagosan körülbelül 164, a férfiak 176 centiméter magasak. Ezekből az adatokból persze nem lehet egy-egy ember egészségére vagy anyagi helyzetére következtetni. Ha azonban egy egész népesség testmagasságát vizsgáljuk több generáción keresztül, már sokat megtudhatunk arról, hogyan változtak az életkörülményei.

Kapcsolódó: Alacsony vagy? Cseppet se bánd: ez lehet a hosszú élet titka

Ajánlott videó