- Tényleg óriási az AI energiaigénye?
- Mennyit fogyaszt vajon egy hajszárítóhoz vagy izzóhoz képest?
- Okkal aggódnak ennyire a szakértők a mesterséges intelligencia fogyasztása miatt?
Mindennapi dolog, hogy karriertanácsot kérünk a ChatGPT-től, megíratunk vele egy e-mailt, vagy megkérdezzük tőle, hogyan távolítsunk el egy makacs foltot. A válasz pillanatok alatt megérkezik, a háttérben eközben nagy teljesítményű gépek dolgoznak. Ezek működtetéséhez áram kell, és a keletkező hőt is el kell vezetni.
De vajon mennyi energiába kerül egyetlen kérdés?
Egy AI-kérdés vagy egy perc hajszárítás?
A Google 2025 augusztusában közzétett elemzése szerint a Gemini chatbot egy átlagosnak tekinthető szöveges kérésének energiaigénye 0,00024 kilowattóra volt. Hogy ezt könnyebb legyen elképzelni, nézzünk néhány hétköznapi példát!
- Egy 10 wattos LED-izzó nagyjából másfél percig világíthat ennyi energiából.
- A 2000 wattos vízforraló egyetlen perc alatt körülbelül 140 ilyen kérdés energiáját használja el.
- 1500 wattos hajszárítónk egyperces működtetése pedig nagyjából 100 ilyen kérés fogyasztásának felel meg.
Vagyis ha csak egy-egy rövid kérdést nézünk, a chatbotok áramfogyasztása egészen szerénynek tűnhet. Fontos viszont tudni, hogy ezek az értékek különböző rendszerekre és mérési módszerekre vonatkoznak, ráadásul egy egyszerű kérdés megválaszolása jóval kevesebb energiát igényelhet, mint egy hosszú dokumentum elemzése vagy egy bonyolult probléma megoldása.
Nem mindegy, mit számolunk bele
A Google elemzésének van egy különösen érdekes részlete. Ha csak a mesterséges intelligencia válaszadásán aktívan dolgozó chipek fogyasztását vizsgálták, mindössze 0,00010 kilowattórát kaptak. Amikor viszont a működéshez szükséges többi berendezést és az adatközpont energiaigényét is figyelembe vették, az eredmény 0,00024 kilowattóra lett. Ugyanaz a kérdés, több mint kétszer akkora fogyasztás – attól függően, mit számolunk bele.
Ez is érdekelhet: Az AI-képek láthatatlan ára – ennyibe kerül a digitális időutazás
Ráadásul ezek az adatok még mindig nem tartalmazzák a mesterséges intelligencia betanításának energiaigényét. Mielőtt ugyanis egy chatbot válaszolni tudna, hatalmas mennyiségű adaton kell megtanítani, ami rengeteg számítógép hosszú ideig tartó munkáját igényelheti. A hétköznapi használat során már ezt a betanított modellt működtetjük. A kétféle energiaigényt ezért külön kell kezelni.
És mi a helyzet az AI környezeti terhelésével?
Az áramfogyasztás és a környezeti terhelés sem ugyanaz. Egy adatközpont működése eltérő szén-dioxid-kibocsátással járhat attól függően, milyen forrásból származik a felhasznált villamos energia. A Google a vizsgált Gemini-kéréshez például 0,03 gramm szén-dioxid-egyenértékű kibocsátást becsült. Ez azonban nem általános érték: más adatközpontban, más energiaforrásokkal egészen más eredményt kaphatunk.
A teljes környezeti mérleghez ráadásul a számítógépek gyártását és az adatközpontok vízhasználatát is figyelembe kellene venni.
A mesterséges intelligencia jó szolgálatot tesz (Forrás: Canva)
Ha ilyen keveset fogyaszt, miért aggódnak a szakértők?
Azért, mert ami egyszer alig észrevehető, az sok milliárdszor megismételve már egészen más nagyságrend.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2026-os jelentése szerint a világ adatközpontjai 2025-ben mintegy 485 terawattóra áramot fogyasztottak. Ez több mint tízszerese Magyarország éves villamosenergia-felhasználásának. Az ügynökség becslése szerint 2030-ra a globális adatközponti fogyasztás 950 terawattórára emelkedhet. Ebben természetesen a hagyományos internetes és felhőszolgáltatások is benne vannak, nem csak a mesterséges intelligencia.
Közben a technológia egyre hatékonyabbá válik, vagyis egy-egy feladat elvégzése kevesebb energiát igényelhet. Csakhogy ha közben sokkal többen és sokkal többször használják az AI-t, a teljes fogyasztás még így is emelkedhet.
Kell tehát bűntudatot éreznünk, amikor a ChatGPT-t kérdezzük?
Éppen ezt a kérdést járja körül a Magyar Tudományos Akadémia november 12-i, „Legyen bűntudatom, ha promptolok?” című előadása. Hartmann Bálint villamosmérnök, energetikai szakember az MI energiaigényéről és az elektromos hálózatokra gyakorolt hatásáról beszél majd.
A mesterséges intelligencia ráadásul maga is segíthet az energiahálózatok hatékonyabb működtetésében.
Egyelőre tehát nincs okunk minden chatbotkérdés után a villanyórát figyelni. Az viszont nagyon is számít, hogy az AI-t működtető vállalatok mennyire takarékosan bánnak az energiával, és mennyire átláthatóan számolnak be a fogyasztásukról.
Kapcsolódó: Lehet lelki társ a mesterséges intelligencia?
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!