- Amikor mosóport veszünk, nem feltétlenül tisztító hatóanyagokat kapunk.
- Tudod, mi az az aktív oxigén, és mire jó a mosószerben az enzim?
- Nem biztos, hogy a drágább mosószer jobb, és az sem mindegy, mit írnak a címkéjére.
Amikor mosószert vásárolunk, általában az ár, a megszokott márka vagy az ígért hatékonyság alapján döntünk. Pedig korántsem biztos, hogy azt kapjuk a pénzünkért, amit várunk. A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) friss vizsgálata egészen meghökkentő eredményeket hozott.
A laboratóriumban folyékony mosószereket és mosóporokat ellenőriztek, és a vizsgált készítmények közel felénél találtak valamilyen hiányosságot.
Mosópor helyett konyhasó?
A legmeglepőbb eredményt a Max Power Universal mosópor produkálta. A hatósági mérés szerint a készítmény 94,1 százaléka nátrium-klorid, vagyis közönséges konyhasó volt, miközben a tisztításban kulcsszerepet játszó felületaktív anyagok aránya mindössze 0,93 százalékot ért el. De hogyan kerülhet egyáltalán ennyi só a mosóporba?
A só bizonyos mosószerekben technológiai segédanyagként is szerepet kaphat, a kiugróan magas aránya azonban joggal vet fel kérdéseket a termék hatékonyságával kapcsolatban.
Érdekesség, hogy a jogszabályok sem a konyhasótartalom felső határát, sem a minimális hatóanyag-tartalmat nem szabályozzák. Önmagában tehát nem jogsértő, ha egy mosópor szinte csak sóból áll.
Az említett termék esetében ugyanakkor a magas hatékonyságot ígérő állítás és a hibás adagolási tájékoztatás miatt hatósági eljárás indult. Nem ez volt az egyetlen probléma. Egyes mosóporokból nem lehetett kimutatni a címkén feltüntetett aktív oxigént, több terméknél pontatlanok voltak az adagolási útmutatók, két csomagolásból pedig már felbontás előtt kiszóródott a mosópor.

Millióféle termékkel moshatunk (Forrás: Getty Images)
Folyékony mosószer vagy mosópor: melyik a jobb?
A vizsgálat szerint a folyékony mosószerekben általában magasabb volt a felületaktív anyagok koncentrációja. Ezek segítenek fellazítani és eltávolítani a szennyeződéseket, különösen a zsíros foltokat.
A mosóporok egy része viszont oxigénalapú fehérítőszert is tartalmaz, ami előnyös lehet a fehér ruhák és bizonyos makacs foltok tisztításakor. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a folyékony mosószer automatikusan jobb lenne. A hatóság nem végzett olyan összehasonlító mosási teljesítménytesztet, amely alapján egyértelmű győztest lehetne hirdetni.
Mit jelentenek valójában a mosószerek címkéjén szereplő kifejezések?
Vásárláskor érdemes néhány másodpercet az apró betűs részre is szánni. Ezek a legfontosabb kifejezések:
- Anionos és nemionos felületaktív anyagok: Ezek végzik a tisztítás egyik legfontosabb feladatát. Segítenek eltávolítani a zsírt és a koszt.
- Enzimek: A különböző enzimek többek között a fehérje-, keményítő- és zsírfoltok lebontását segíthetik.
- Aktív oxigén, oxigénalapú fehérítő: A színes eredetű foltok eltávolításában és a fehérítésben segíthet.
- Optikai fehérítő: Nem feltétlenül távolítja el a szennyeződést, de a fény visszaverődésének módosításával fehérebbnek láttatja a textilt.
- Sensitive: Az érzékeny bőrre utaló elnevezés önmagában nem jelenti azt, hogy a mosószer illatanyag- vagy allergénmentes.
- Mosásszám: A csomagoláson szereplő 40 vagy 60 mosás a gyártó által meghatározott adagolással számolt mennyiség.
Így válasszunk, hogy ne fizessünk feleslegesen!
A fogyasztóvédelem szerint a magasabb ár nem feltétlenül jelent jobb minőséget. Érdemes a termékek összetételét és a mosásonkénti költséget is összehasonlítani. Az adagolásra ugyancsak figyeljünk.
A szükséges mennyiség a ruhák szennyezettségétől, a töltet nagyságától és a víz keménységétől is függ. A több mosószer nem feltétlenül jelent tisztább ruhát – viszont biztosan gyorsabban ürül tőle a flakon.
Kapcsolódó: Így lesz újra ragyogóan fehér a ruhanemű
Kiemelt kép: Getty Images