Amíg a gyerek totyogós, alig várjuk, hogy kicsit önállóbb legyen, ne minden percben utánunk kiáltson. Aztán kettőt pislogunk, és itt a kamaszkor, amikor a szülő-gyerek kommunikáció olyan aknamezővé válik, ahol elég egy rossz lépés, és máris bekövetkezett a robbanás. Aztán eljön a viszonylag nyugodt fiatal felnőttkor, amit mindkét fél jobban élvez, csakhogy mi kissé elbizonytalanodunk a saját szülői feladatainkban.
Önállósodnak, le akarnak válni, és pontosan tudjuk, hogy ez a dolguk. A miénk pedig az, hogy a szárnyaik alá fújjunk, hadd repüljenek. Ezt persze könnyebb mondani, mint minden pillanatban betartani, mert közben azt szeretjük, ha a biztonságos fészekben vannak, vagy legalább érezzük, hogy van helyünk az életükben. Pár éve figyelem a saját és a barátnőim egyetemista gyerekeit, és azt látom, hogy szerencsére vannak dolgok, amelyekkel még mindig örömet tudunk nekik szerezni.
Mivel tudunk segíteni az egyetemista gyerekünknek?
Nem könnyű egyensúlyt találni ebben, és nyilván a felnőtt gyerekek életmódjától, szokásaitól is függ, mi az a segítség, ami tényleg jól jön nekik.
1. Fő az egészség!
Nehéz a búcsú, de a fészekelhagyás után is tudunk úgy segíteni a gyerekeinknek, hogy neki is komfortos legyen (Forrás: Getty Images)
Változó, kinek mikor kezdi azt diktálni az önérzete, hogy anyagilag független legyen. Általában ezt a fázist megelőzi a havi apanázs csökkentése, és ragaszkodnak ahhoz, hogy abból, illetve a saját keresetükből megéljenek.
Nem vitás, hogy ez nagy öröm a szülőknek, mégis olyan jó lenne valamivel segíteni, egy-két bankót a zsebükbe gyűrni, de az olyan hülyén veszi ki magát. Akad viszont pár dolog, amit nem utasítanak vissza; fizesd ki a fogorvost, a rákszűrést, betegség esetén a gyógyszereket, nekik ez mind óriási segítség, neked meg megnyugvás, akárcsak egy minőségi vitamincsomag, vagy a kondibérlet árának átutalása.
2. Az otthon íze: leves
Léteznek egyetemisták, akik szívesen főznek, de még a legkevésbé házias fiatal is rákényszerül, hogy alapdolgokat összeüssön magának. Kezdetben jellemzően tésztás, tojásos fogások készülnek, ezek idővel kiegészülnek némi hússal, és hallottam már a városi legendát, hogy van, aki főzeléket is csinál, mondjuk, én ilyen fehér hollót nem ismerek.
Mi marad ki? A zöldség és a leves, amiket – saját bevallásuk szerint – nem is szeretnek.
Meglepő, de egy jó kis hazai palóclevesnek is nagyon tudnak örülni a gyerekek.
Ehhez képest, amikor egy jó gombaleves, egy sütőtökkrémleves, vagy illatos húsleves várja őket otthon, azonnal felderül az arcuk. Különösen nagy örömöt szerezhetünk nekik az olyan hagyományos kombinációkkal, mint a fejtett bableves – máglyarakás, vagy a palócleves – stíriai metélt, mert ilyeneket biztosan nem esznek a hétköznapokban, és egy pillantás alatt újra gyereknek érzik magukat.
3. Pro-level felnőtt
Teljesen jogosan büszkék arra, hogy mindent kézben tartanak, mert tényleg lenyűgöző, milyen ügyesen helytállnak a tanulásban, a munkahelyen, közben sokan önkénteskednek, utaznak, sportolnak, figyelnek a mentális egészségükre.
A húszas éveik elején abban a fázisban vannak, hogy élvezik a függetlenséget, hogy már nem a szülők mondják meg nekik, mit hogyan kell csinálniuk, éppen ezért ritkán kérnek útmutatást, azt pedig kifejezetten nehezen tűrik, ha kéretlen tanácsot kapnak.
Rendre felmerülnek azonban olyan helyzetek, amelyekre a rutinunknál fogva tudjuk a praktikus megoldást. Milyen jókívánságot írjon a kolléganőnek, aki most szülte meg az első gyerekét? Hogyan jelezze a főnöknek a szabadságigényét? Mit vigyen az új barátnő családjának a bemutatkozó ebédre?
Nem tud aludni, mert folyton bedugul az orra. Tapasztalatom szerint, ilyenkor is érdemes azzal indítani, hogy „szerintem”, vagy „esetleg”, és rájuk kell bízni a végső döntést.
4. Takarító-nőőő
Mivel szerezhet az ember örömöt a külföldön tanuló gyerekének? Kinek mivel; az egyiknek kolbásszal, a másiknak túrórudival, hegyes erőssel vagy épp a helyben elkészített túrós csuszával (pro tipp: az európai nagyvárosokban a lengyel boltot kell megtalálni a tökéletes tejfölért). És egy alapos suvickolással.
Nem mindig van rá szükség, és mindig tiltakoznak, ha az ember felajánlja, de a környezetemben minden anyuka pucevált már albérletet vagy kollégiumi szobát.
Nem azért, mert a felnőtt gyerek nem tud takarítani, de egyrészt, ha többen csináljuk, gyorsabban megy a munka, másrészt vannak fogások, trükkök, amelyek benne vannak a mi kezünkben. Egy ilyen takarítás abszolút win-win; a gyerek örül a makulátlan tisztaságnak, anyuka meg annak, hogy valami olyat tudott nyújtani a kicsi kincsének, amit más nem.
5. Vészhelyzet esetén értesítendő
Nem téged hív, amikor szerelmi bánata van, vagy mérges a lakótársára, de ha beüt a ménkű, akkor te jössz. Lehet, hogy hajnali kettőkor, vagy reggel tízkor csörög a telefon, de amint beleszól, tudod, hogy baj van. Lehet ez egy egészségügyi vészhelyzet; egy elrontott vizsga, ne adj’ isten félév; összetűzés egy szórakozóhelyen; egy szerencsétlen baleset.
És ezekben a helyzetekben mérettetünk meg mi, szülők.
Jár a jó pont, ha késlekedés nélkül telefonál, mert ez azt jelenti, hogy bízik bennünk. És jár a vállveregetés, ha hegyi beszéd, „én megmondtam”, „korábban kellett volna gondolkodni” helyett egyszerűen csak megyünk, és segítünk. Hát mi is csináltunk régen hülyeségeket.
Ez is érdekelhet: 3 kérdés, amiből kiderül, jó-e a viszonyod felnőtt gyerekeddel
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!