végrendelet, szerződés

Öröklési sorrend Magyarországon: ki örököl, és mikor írhatják felül a végrendeletet?

Az élettársi kapcsolatok elterjedésével egyre többeket érint az öröklés kérdése, miközben sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a tartós együttélés önmagában nem alapoz meg törvényes öröklési jogot.
  • Az élettársnak több évtizedes együttélés után sem jár automatikusan örökség.
  • Végrendelet hiányában a gyermekek, a házastárs és más rokonok törvényben meghatározott rendben örökölhetnek.
  • Az örökösök megállapodással eltérhetnek az eredeti felosztástól.

Magyarországon az öröklés rendjét a Polgári Törvénykönyv szabályozza. Az örökhagyó vagyonáról elsősorban végrendeletben, öröklési szerződésben vagy más végintézkedésben rendelkezhet. Ha ilyen nem készült, a törvényes öröklési rend lép életbe.

Kik örökölnek végrendelet hiányában?

A törvényes örökösök sorrendjében első helyen a gyermekek és más leszármazók állnak, akik egyenlő arányban örökölnek. Ha nincs leszármazó, a házastárs, majd bizonyos esetekben a szülők és más felmenők következnek. Az élettárs ugyanakkor nem minősül törvényes örökösnek – ha egy ingatlan kizárólag az egyik fél tulajdonában van, annak halála után az élettárs helyett elsősorban a gyermekek vagy más törvényes örökösök szerezhetnek jogot az ingatlanra.

Mire számíthat az élettárs?

Sokan úgy vélik, hogy az élettársi nyilatkozat automatikusan öröklési jogot is jelent, ez azonban tévedés. Az élettársi nyilatkozat csupán a kapcsolat fennállását igazolja, a túlélő fél öröklési jogát nem alapozza meg. Kivételt a bejegyzett élettársi kapcsolat jelent, amely öröklési szempontból a házassághoz hasonló joghatással jár. 

végrendelet, szerződés

Végrendelet hiányában a gyermekek, a házastárs és más rokonok törvényben meghatározott rendben örökölhetnek. (Forrás: Getty Images)

Egy megfelelően elkészített végrendelet sok esetben megvédheti a túlélő fél lakhatását – hívja fel a figyelmet a Hóvége. Azaz végrendeletben az ingatlan tulajdonosa úgy is rendelkezhet, hogy halála után élettársa örökölje a lakást. Továbbá arra is van lehetőség, hogy a tulajdonjog a gyermekekhez kerüljön, miközben az élettárs holtig tartó haszonélvezeti jogot kap.

Ebben az esetben a túlélő fél továbbra is az ingatlanban maradhat és használhatja azt, noha nem válik tulajdonossá. Fontos ugyanakkor, hogy ez a jogosultság nem azonos a házastársakat törvény alapján megillető özvegyi joggal. Sok kellemetlen helyzet és családi vita megelőzhető tehát, ha a párok időben rendezik a tulajdoni viszonyokat, és világosan rendelkeznek arról, mi történjen a vagyonukkal haláluk után.

Végrendelet mellett is járhat kötelesrész

A végrendelet ugyan nagy szabadságot ad az örökhagyónak abban, hogy kire hagyja a vagyonát, de bizonyos közeli hozzátartozók védelméről a törvény ilyenkor is gondoskodik. Az elhunyt gyermekei, házastársa, illetve meghatározott esetekben a szülei úgynevezett kötelesrészre lehetnek jogosultak, amely a törvényes örökrészük egyharmadának felel meg.

Kapcsolódó: Házassági szerződés a 21. században

Ez azt jelenti, hogy ha például valaki végrendeletében minden vagyonát az élettársára hagyja, a gyermekei akkor sem maradnak feltétlenül örökség nélkül, és követelhetik a nekik járó kötelesrészt. Ezt rendszerint nem az ingatlan vagy más vagyontárgy egy részének átadásával, hanem pénzbeli kifizetéssel kell rendezni. A végrendeletből való kihagyás önmagában nem szünteti meg ezt a jogosultságot, az érvényes, törvényes okon alapuló kitagadás viszont igen.

Az örökösök eltérhetnek az eredeti felosztástól

Sokan azt gondolják, hogy a végrendelet véglegesen eldönti az örökség sorsát, valójában azonban a hagyatéki eljárás során az örökösök közösen eltérhetnek attól. Erre szolgál az úgynevezett osztályos egyezség, amely lehetővé teszi, hogy a családtagok a saját igényeikhez igazítsák a hagyaték felosztását. Így akár az is megvalósulhat, hogy valaki olyan vagyontárgyat kapjon meg, amely eredetileg más örökösnek jutott volna. 

Az osztályos egyezség kizárólag az örökösök önkéntes megállapodásán alapulhat, és csak a hagyatékba tartozó vagyontárgyakra terjedhet ki. Fontos feltétel az is, hogy minden örökös részesüljön valamilyen formában a hagyatékból. A szakemberek szerint az egyezség nemcsak a későbbi vitákat előzheti meg, hanem a hagyatéki eljárást is gyorsabbá és egyszerűbbé teheti.

Ez is érdekelhet: Nyugdíjkorhatár 2026 – mi az igazság az emeléssel kapcsolatban?

Kiemelt kép: Getty Images

Ajánlott videó

Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!