Egyik erdélyi fellépésén székely lájbit, egy másikon rokolyát viselt, saját fehér ruhadarabjaival összeillesztve. Úgy érzi, az adott színpadon tetőtől talpig népviseletbe öltözni kevésbé lett volna önazonos számára.
Örökség és kísérletezés
A Kovásznában született, Budapesten élő Csernik Csinszka zenéjében ugyanilyen természetességgel találkozik az örökség a kísérletezéssel. Popból, elektronikából és alternatív R&B-ből építkező világa egyre erősebben fordult a magyar népdalok felé. Első nagylemeze 2023-ban jelent meg Finally Opening Up címmel; a 2025-ös Hibrid már a népzene és az elektronika találkozására épült. A Felsütött a napsugára és az Airday (ejtsd: „Erdély”) szélesebb közönséghez is eljuttatta ezt a hangot.
A népzenéhez fűződő kapcsolatának egyik korai emléke a Waldorf-iskolához kötődik: egy időszakban reggelente néptáncoltak, népdalokat tanultak, ő pedig később is szívesen énekelgette ezeket. Évekkel később, séta közben a Csík zenekar Én vagyok az, aki nem jó című dalának élő felvételét hallgatta. A nyelv és a zene olyan erővel szólította meg, hogy ösztönzést adott a magyar nyelvű alkotáshoz. A spanyol Rosalía példája pedig azt mutatta meg számára, milyen szabadon és személyesen lehet kapcsolódni egy hagyományhoz.
Ez is érdekelhet: „Ami megtörténik velünk, azt énekeljük el” – interjú Lakatos Mónikával
Csinszkát a régi dalokban az érzés érdekli, és a hallgatói visszajelzésekből úgy látja, sokan éppen ehhez a belső maghoz kapcsolódnak.
Engedni az irányításból
Számára a népdal olyan, nemzedékeken át fennmaradó érzelem, amelyet sokféleképpen el lehet mesélni. Ezért sem gondolja, hogy egyetlen helyes út vezetne a továbbörökítéséhez.
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!