Idén nyáron egy kicsit többet foglalkoztunk a globális ügyekkel. A klímaváltozást a bőrünkön és a kertünkön is éreztük, a víz- és energiahiányban még nagymamáink spórolási technikáit is bevetettük, a társadalmi változások emberi és hatalmi kihívásait élénken, néha bosszankodva követtük.
Most azonban az iskolakezdéssel járó felfordulás, a visszarázódás a szokott munkaritmusba, a végrehajtandó programok minden bizonnyal elvonják a figyelmünket a nagy kérdésekről. Egyik apró-cseprő ügy a másik után, és máris visszazökkenünk a mókuskerékbe.

Mielőtt idegeinket újra felőrli a rohanás, gondoljunk csak bele: a nagy kérdések nem csupán a hírekben vannak jelen, hanem hétköznapjainkban is. Az oktatásban és a közösségeinkben, ha gyermekünk iskolás; az egészség és gondoskodás mindenkit érintő témáiban; és a gyerekek történeteiben is, akik most először mutatják meg magukat a világnak.
Sokféleképpen tehetünk saját és közös ügyeinkért: ha beszélünk róluk, másokat is megmozdítunk, javasolja Görög Zita interjúnkban; képviseljük értékeinket egy életen át, ahogy a százéves Erzsike néni teszi; vagy megteremthetjük saját varázslatos világunkat, és maradandó nyomot hagyhatunk, ahogy Freddie Mercury.