- Az intelligenciának sok típusa van, nem érdemes csak a számokra hagyatkozni.
- A kommunikáció és a viselkedés is sokat elárulhat rólunk.
- Mutatjuk, milyen módszert használ egy orvos az intelligencia szűrésére.
Képzeljünk el egy munkahelyi értekezletet. A csapatnak el kell döntenie, mire költse el a kampányból megmaradt összeget. Többen beszélnek egyszerre, egymást követik az ötletek, a vezetőnek pedig gyorsan fel kell mérnie, kinek a javaslatában érdemes megbíznia.
Shailesh Panthee nepáli orvos szerint ilyen helyzetben érdemes először feltenni egy egyszerű, gyorsan megválaszolható kérdést. A módszer nem klinikai intelligenciateszt, és önmagában természetesen nem alkalmas az IQ megállapítására. Inkább egy megfigyelési technika, amely azt mutathatja meg, ki hogyan viselkedik, amikor tudással, bizonytalansággal és társas elismeréssel találkozik.
Az első kérdés szándékosan túlságosan könnyű
Egy marketinges megbeszélésen a vezető például megkérdezheti, mit jelent a CTR rövidítés. A válasz – átkattintási arány – a területen dolgozók többsége számára alapvető ismeret.
A kérdés igazi célja azonban nem a szakmai tudás ellenőrzése. Sokkal érdekesebb lehet megfigyelni, ki érzi úgy, hogy feltétlenül neki kell elsőként válaszolnia.
Persze az azonnali reakció önmagában nem bizonyít alacsonyabb intelligenciát. A gyorsaság mögött állhat magabiztosság, lelkesedés vagy egyszerűen kommunikatív személyiség is.
Kapcsolódó: Trauma: speciális intelligenciát építenek ki a nehéz sorsú emberek
Panthee felvetése szerint ugyanakkor a túlzott bizonyítási vágy arra ösztönözhet valakit, hogy gondolkodás és ellenőrzés nélkül szólaljon meg. Ilyenkor nem feltétlenül a probléma megoldása a legfontosabb számára, hanem az, hogy ő kapja meg az elismerést a helyes válaszért.
A magas intelligencia egyik jele lehet a megfontoltság
A feltűnően egyszerű kérdés másokban éppen az ellenkező reakciót válthatja ki. Ahelyett, hogy rögtön válaszolnának, elgondolkodnak azon, miért hangzott el egy ennyire kézenfekvő felvetés. Talán van benne valamilyen csavar? Hiányzik egy fontos információ? Egy későbbi, nehezebb kérdés előkészítéséről van szó?
Ez a rövid megtorpanás nem feltétlenül bizonytalanság. Utalhat arra is, hogy az illető nemcsak a kérdés felszínét vizsgálja, hanem annak célját és környezetét is értelmezi. A magas szintű gondolkodás egyik fontos eleme ugyanis annak felismerése, hogy
egy helyzetben nem mindig a leggyorsabb válasz a leghasznosabb.
A gyors válasz és a megfontolt gondolkodás különbségét tudományos vizsgálatok is kutatják. Shane Frederick pszichológus a három kérdésből álló kognitív reflexiós teszttel mutatta meg, hogy bizonyos feladványok szinte automatikusan előhívnak egy kézenfekvő, de hibás választ. A helyes megoldáshoz az embernek felül kell vizsgálnia az első megérzését, és tudatosabb gondolkodásra kell váltania. A kutatás nem igazolja önmagában a nepáli orvos módszerét, de alátámasztja annak alapgondolatát: az elsőként érkező válasz nem mindig a legjobb.
A túlzott bizonyítási vágy arra ösztönözhet valakit, hogy gondolkodás és ellenőrzés nélkül szólaljon meg (Forrás: Canva)
A második kérdés vezet el a konstruktív gondolkodáshoz
Az egyszerű felvezetés után érkezhet a valódi probléma: például mire fordítsa a csapat a megmaradt marketingkeretet? Erre már nincs egyetlen, tankönyvből előhúzható helyes válasz. A jó megoldáshoz ismerni kell többek között a kampány célját, a célközönséget, a korábbi eredményeket, az alkalmazott csatornákat és a várható megtérülést.
Kapcsolódó: Miért érzik magukat néha butának az intelligens emberek?
A megfontolt résztvevő ezért akár egy újabb kérdéssel felelhet: Mi az elsődleges célunk ezzel az összeggel? Megnézheti a jegyzeteit, adatokat kérhet, vagy továbbgondolhatja egy kollégája felvetését. Nem próbál mindenáron azonnali és végleges választ adni, mert felismeri, hogy egy összetett problémának több elfogadható megoldása lehet. Ez a viselkedés a kritikai gondolkodás, az intellektuális alázat és a jó problémamegoldó képesség jele lehet.
Egyetlen reakcióból nem lehet intelligenciát mérni
A módszert érdemes fenntartásokkal kezelni. A gyors válasz nem jelent automatikusan felszínes gondolkodást, ahogyan a hallgatás sem bizonyít kiemelkedő intelligenciát. A viselkedést befolyásolhatja a személyiség, a stressz, a csoporton belüli szerep, a kulturális háttér és az is, mennyire érzi magát biztonságban az adott helyzetben.
Az intelligencia összetett tulajdonság, amelyet tudományos környezetben szabványosított és több részből álló vizsgálatokkal mérnek. Egy beugratós kérdés legfeljebb beszélgetésindító vagy vezetői megfigyelési eszköz lehet.
A tanulság tehát nem az, hogy mindig a csendben maradónak van igaza. Inkább az, hogy a leggyorsabb válasz nem feltétlenül a legjobb: az igazán összetett helyzetekben a megfontoltság és a konstruktív gondolkodás vihet közelebb a jó döntéshez.
10 fogós kérdéssel felmérjük az IQ-dat, töltsd ki a tesztünket!
Kiemelt kép: Canva
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!