Az eset vérmérséklettől és szakmától függően sokféleképpen megközelíthető. Mérnök barátom rögtön azt kezdte fejtegetni, hogy az ilyen rendszereknek akkor is működniük kellene, ha valamiért megszakad az internetkapcsolat. Állatimádó barátnőm azon dohogott, miért hagyja valaki egyedül több napra a kutyáját, macskáját. Nekem az volt az első gondolatom, hogy „de hát miért nem a szomszédra bízták az etetést?”.
Aztán magamba néztem. Egy kivételével nem is ismerjük a szomszédainkat. Pár éve halloween estéjén mindenhova becsöngettünk a gyerekekkel, akkor bemutatkoztunk, kezet fogtunk. És ennyi. Ha észreveszem, hogy elfogyott a cukor vagy a sütőpor, eszembe sem jut átcsengetni és kölcsönkérni. Inkább elszaladok a kisboltba, vagy megrendelem online, expressz kiszállítással. Vagy nem sütök. Pedig milyen jó is az, ha az ember jóban van a szomszédokkal!
Pár éve hozzánk hasonlóan kisgyerekes család lakott mellettünk. A koronavírus-járvány idején, amikor még – szó szerint – tartottuk a távolságot, a kertben a kerítés két oldalán felállítottuk asztalainkat, egymás mellett, de elválasztva ettünk. Később együtt játszótereztünk, vagy éppen lázcsillapítóval szaladtunk át egymáshoz. Aztán elköltöztek, és most nincs senki, aki ránézne a kutyánkra, ha éppen nem vagyunk otthon, és, mondjuk, vihar közeleg, amitől félni szokott.

Csak okosan az okoskészülékekkel! (Fotó: Getty Images)
Ha elakadunk valamiben, megnézünk egy oktatóvideót a YouTube-on, vagy megkérdezzük a mesterséges intelligenciát. Applikációkkal váltottuk ki az emberi tényezőt: robotfűnyíró araszol a kertben, mobiltelefon irányítja a villanyt, a fűtést, a hűtést, az öntözést. Ha hiba csúszik a rendszerbe, akkor pedig ott állunk kétségbeesetten: hogy is hívják a felettünk lakót?
Eszembe jutott Évuka, Szabó Magda cicája, aki egy kis hidacskán járt át a szomszéd Schrotték erkélyére, onnan be a lakásukba, ahol finom falatokat kapott, és még a vízipálmából is legelhetett. Ebből a szomszédba kujtorgásból született a csodálatosan vicces Örömhozó, bánatrontó című kötet, amely Évuka „feljegyzéseit” tartalmazza. Nem mondom, hogy a lakóközösség minden esetben szépirodalmi mű születéséhez vezet. De akár van macskánk, akár nincs, építsünk kis „hidacskákat” a szomszédba!