Bródy János életműve feneketlen mélységű – és elképesztő hatást gyakorolt a magyar popkultúrára. A többszáz dal közül nehéz kiválogatni a kedvenceket – több hasonló cikket is írhatnék még több dallal. A mostani válogatás a legismertebbek közül mutat be ötöt.
Bródy Jánost, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas énekest, gitárost, zeneszerzőt és szövegírót, a magyar nyelvű beatzene egyik megteremtőjét ünnepli vasárnap, augusztus 9-én a Sziget mínusz egyedik napja. A dalszerző az Illés zenekar Tinijeként 1964-től Szörényi Leventével alkotópárost alkotva olyan dalok szövegeit írta, amelyek egyszerre lettek slágerek és kortörténeti dokumentumok, gyakran kijátszva a korszak cenzúráját.
Az Illés 1973-as feloszlása után a Fonográf gitárosaként és szövegírójaként dolgozott, és ő volt Koncz Zsuzsa és Halász Judit lemezeinek meghatározó szerzője is. A hetvenes évek végétől önálló előadóként lépett fel. Az idén nyolcvan éves Bródy 2026-ban is teltházas Aréna-koncertet adott.
Földvár felé félúton
Bródy első szólóalbumán, az 1980-as Hungarian Blueson jelent meg ez a dal. Lassú, elégikus és olyan, akár egy ballada. Minden egyes sorában ott van belesűrítve a sebezhetőség – legyen az a dal két főszereplője: az útszélen álló, könnyező lány, vagy a dolgára elsiető türelmetlen előadó.
Azért is üt akkorát, mert bármelyikük lehetnénk, és ha visszagondolunk az életünkre, voltunk is mindkét szerepben. Emlékeztet rá, hogy ahhoz, hogy aktiváljuk a jobbik énünket, néha le kell lassítanunk. És arra is, hogy nem a veszteségek nagysága határozza meg, hogy mi üt nagyobb lukat a lelkünkben.
Filléres emlékeim
Rokona az előző dalnak. Ugyanezen a lemezen jelent meg, és ez is szívbemarkolóan szép. Elég egyszer végighallgatni, hogy facsarjon egyet a szívünkön. Érdekes módon, a dal születésekor Bródy még csak 34 éves volt – tehát nem a bölcs öreg szólal meg a felvételen.
Jól példázza a dal, hogy ennyi idősen is lehet mögöttünk olyan élettörténet, amely már megragadható, akár tárgyakon keresztül is. Mindenkinek költözött már, és mindenkinek van egy olyan dobozkája, amelyben olyan értéktelen tárgyak vannak, amelyek megúszták a nagy szanálást, de nem kerültek fel a nappali vitrinjébe sem. Ezek a cuccok a legfontosabbak.
Az utcán
A válogatáshoz nem a Chat GPT-t hívtam segítségül, hanem a tizenhat éves lányomat, aki elsőként Az utcánt tolta be ebbe a válogatásba. Hogy miért? „Mert ezt szoktam énekelgetni az utcán, ha nincs jó kedvem. És ez mindig segít. Arra gondolok, hogy nemsokára jó arcokkal fogok találkozni” – mondja a gyerek, és azt hiszem, ennél többet egy popdal nem is segíthet az emberen. Ugyanakkor az 1966-os Az utcán az Illés egyik kulcsdala – korábban nem nagyon énekeltek kedvetlenül ténfergő fiatalokról –, és testvérlapunk, a 24.hu szerint ez volt az a dal, amelyik „berobbantotta Magyarországon a beat-korszakot”.
Szállj fel, szabad madár!
1983-ban a Szörényi-Bródy alkotópáros elért a sokadik, de talán legkiemelkedőbb csúcspontra: megszületett az István, a Király című rockopera. Olyan hatása volt, hogy még a városligeti, béndzsó kis földhalomból is – ahol télen szánkóztak a pestiek, és ahol aztán az ősbemutatót tartották – Királydombot csinált.
Az István, a király egy olyan időszakban verte le a szelepet arról a kuktáról, amelybe a hazafias büszkeséget zárták, amelyben korábban szó sem lehetett ilyesmiről. A remek dalok mellett ez is okozhatta a hatalmas katarzist, és válhatott olyan legkisebb – mégis hatalmas – közös többszörössé, amely a mai napig egyben tart magyart és magyart.
A Szállj fel, szabad madár az élete topformájában levő Vikidál Gyula előadásában ma is magával ragad időst és fiatalt. Tapasztalatból mondom: ha karaoke-partin bevállaljuk, úgy adjuk elő, hogy felugrunk az asztal tetejére!
Micimackó
Mindenkinek megvan fejben az a felvétel, ahol a hamvasan fiatal Halász Judit rózsaszín szaténpizsamában frenetikus gyerekdalokat ad elő. A dalok java része Bródy zeneszerzői és dalszövegírói munkáját dicséri. És ha a Micimackó Karinthy magyar fordításában újabb szintre emelkedett, a következő nagy ugrást ez a bájos és kedves dal hozta el, ami tulajdonképpen nem hordoz nagy üzeneteket – Micimackó fázik, eszik, sétál, és amúgy jól elvan a maga kis világában –, de mégis felvillan benne gyermekkorunk tükörcserepeinek nagyon is élesen visszaverődő fénye.
Nem véletlen, hogy a tíz évvel ezelőtti Halász Judit-koncertfilmen harmincas-negyvenes anyukák és apukák bömbölnek önfeledten, amikor kétvállra fekteti őket a sarokból váratlanul előugró és lecsapó nosztalgia-pöröly. Nézzétek meg, és tessék könnyezni!
És még: Azahriah fog Bródyt énekelni!
Augusztus 9-én, a Sziget Mínusz Egyedik Napon a Bródy Dalok Napja várja a közönséget, ahol több mint ötven hazai előadó – többek között Presser Gábor, Koncz Zsuzsa, Charlie, Lovasi András, Azahriah, Beton.Hofi, Dzsúdló, Bagossy Brothers Company, Carson Coma és Wellhello – közösen idézi meg Bródy János több mint hat évtizedes életművét.
Az est fináléjában maga Bródy János is színpadra lép. A hatórás program várhatóan idősebb nézőket is kicsábít a fesztiválra, ezért rájuk is gondolva, a szervezők kisbuszos szállítást biztosítanak a bejárattól a Nagyszínpadig, illetve erre az alkalomra 5000 darab kartonszék is elérhető lesz 600 forintos önköltségi áron.
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!