- A tartós alváshiány önmagában is növelheti a szorongás és a depresszió kialakulásának kockázatát a kamaszoknál.
- A kutatások szerint már a rendszeres mozgás és a természetben töltött idő is mérhetően javíthatja a fiatalok lelki egészségét.
- Megmutatjuk azt az öt legfontosabb tényezőt, amit a szakemberek ma a kamaszok mentális egészségére leselkedő legnagyobb veszélyek között tartanak számon.
A kamaszkor mindig is viharos időszak volt, de a mai tizenévesek mintha egész más kihívásokkal néznének szembe, mint a korábbi generációk. Nem véletlen, hogy világszerte emelkedik a szorongás, a depressziós tünetek és az önsértő viselkedés előfordulása a fiatalok körében. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a lelki problémák ritkán egyetlen ok miatt alakulnak ki. Általában több, egymást erősítő tényező áll a háttérben.
5 tényező, ami veszélyezteti a kamaszok mentális egészségét
Íme öt olyan dolog, amelyet a pszichológusok és gyermekpszichiáterek ma a legjelentősebb kockázati tényezők között tartanak számon.
1. Állandó összehasonlítás
A mai kamaszok számára a közösségi média a társas élet egyik legfontosabb terepe. Ez azonban komoly csapdákat rejt. A legtöbb fiatal naponta több száz gondosan megszerkesztett képpel és videóval találkozik. Mások sikerei, tökéletesnek tűnő külseje vagy izgalmas élete könnyen azt az érzést keltheti bennük, hogy velük valami nincs rendben.
A kutatások szerint nem pusztán a képernyő előtt töltött idő számít, hanem az is, hogyan használják ezeket a platformokat.
A passzív görgetés, a folyamatos összehasonlítás és a visszajelzések hajszolása összefüggést mutat az alacsonyabb önértékeléssel, a szorongással és a depressziós tünetekkel.
Ez különösen igaz azokra a fiatalokra, akik eleve érzékenyebbek vagy bizonytalanabbak önmagukban.
2. Krónikus alváshiány
A kamaszok biológiai órája természetes módon eltolódik. Este később álmosodnak el, reggel viszont ugyanúgy korán kell kelniük az iskola miatt. Ha ehhez még hozzájön a telefonozás, a tanulás vagy az éjszakába nyúló online jelenlét, könnyen kialakul a tartós alváshiány.
Pedig az alvás ilyenkor nem luxus, hanem az agy fejlődésének egyik legfontosabb feltétele. Azok a fiatalok, akik rendszeresen kevesebbet alszanak a javasolt 8–10 óránál, nagyobb eséllyel küzdenek ingerlékenységgel, koncentrációs problémákkal, szorongással és depressziós tünetekkel. Az alváshiány ráadásul rontja az érzelemszabályozást is, ezért egy-egy kudarc vagy konfliktus sokkal nagyobb lelki terhet jelenthet.
3. Állandó teljesítménykényszer
Sok kamasz úgy érzi, hogy egyszerre kell kiváló tanulónak, sikeres sportolónak, népszerű barátnak és tudatos jövőtervezőnek lennie. Ehhez gyakran még a közösségi média is hozzáteszi a maga elvárásait.
A pszichológusok szerint a tartós stressz és a perfekcionizmus könnyen vezethet kiégéshez már egészen fiatal korban is. Egyre több kutatás írja le az úgynevezett akadémiai kiégést, aminek során a diák elveszíti a motivációját, állandó fáradtságot érez, és úgy érzi, bármit tesz, az soha nem elég.
A szülők sokszor jó szándékkal ösztönzik gyermeküket, de a folyamatos teljesítményközpontú visszajelzések akaratlanul is azt az üzenetet közvetíthetik, hogy a gyerek csak akkor értékes, ha jól teljesít.
Szeressük úgy, a kamasz gyerekünket, ahogy van! (Forrás: Getty Images)
4. Valódi kapcsolatok hiánya
Bár a kamaszok soha nem voltak ennyire összekapcsolva egymással online, sokan mégis magányosabbnak érzik magukat, mint korábban. Az online beszélgetések nem mindig helyettesítik a személyes találkozásokat. A valódi barátságok, a közös élmények, a testbeszéd és az érzelmi jelenlét mind olyan tényezők, amelyek fontos szerepet játszanak a mentális egészség védelmében.
A rendszeres magányérzés nem csupán rossz közérzetet okoz. Kutatások szerint növeli a depresszió és a szorongás kialakulásának kockázatát, miközben az önbizalom is fokozatosan csökkenhet. Ezért különösen fontos, hogy a fiataloknak legyen legalább egy olyan felnőtt vagy kortárs az életükben, akiben feltétel nélkül megbízhatnak.
5. Mozgásszegény életmód
A kamaszok ma jóval kevesebbet mozognak, mint a korábbi generációk. Az iskola után sokan órákon át ülnek a számítógép vagy a telefon előtt, miközben egyre kevesebb időt töltenek a szabadban.
Pedig a rendszeres testmozgás nemcsak a fizikai egészséget védi, hanem az agy működésére és a hangulatra is közvetlen hatással van. Mozgás közben olyan anyagok – például endorfinok és más, a jó közérzethez kapcsolódó ingerületátvivő anyagok – szabadulnak fel, amelyek csökkentik a stresszt és javítják a kedélyállapotot.
Emellett egyre több kutatás igazolja, hogy a természetben töltött idő is jótékonyan hat a mentális egészségre. Már heti néhány óra parkban, erdőben vagy más zöld környezetben mérhetően csökkentheti a stresszt, javíthatja a koncentrációt és segíthet a lelki feltöltődésben.
Mit tehetnek a szülők?
Nem lehet minden stresszforrást kiiktatni egy kamasz életéből, de sokat számít, milyen környezet várja otthon.
A szakemberek szerint különösen fontos:
- érdeklődni a fiatal mindennapjai iránt ítélkezés nélkül;
- rendszeresen beszélgetni vele nemcsak az iskoláról, hanem az érzéseiről is;
- figyelni arra, hogy eleget aludjon és legyen képernyőmentes ideje;
- támogatni a személyes barátságokat és a közösségi programokat;
- komolyan venni a hangulatváltozásokat, a visszahúzódást vagy az önsértésre utaló jeleket.
Ha egy kamasz legalább két héten át tartósan levert, elveszíti az érdeklődését a korábban örömet okozó dolgok iránt, jelentősen megváltozik az alvása vagy az étvágya, romlik az iskolai teljesítménye, illetve reménytelenségről vagy önbántó gondolatokról beszél, érdemes mielőbb gyermekpszichológushoz vagy gyermekpszichiáterhez fordulni. A korai segítség sok esetben megelőzheti a súlyosabb problémák kialakulását.
Kapcsolódó: 10 idegesítő kamaszos szokás, ami igazából jót jelent
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!