dinnye

Rossz hír az alacsony ár: összeomlóban van a hazai görögdinnye piaca

Júniusban még jól indult a dinnyeszezon, néhány hét alatt azonban összeomlottak a termelői árak. Megnéztük, mi áll a háttérben, és miért lehet ez hosszú távon a vásárlók kárára is.
  • Vevőként szeretjük az alacsony árakat, a termelőknek viszont főhet a fejük. 
  • Szakértők szerint tartósan legalább 100–120 forintos termelői ár kellene ahhoz, hogy megérje dinnyét termeszteni Magyarországon.
  • Megmutatjuk, miért zuhant be a dinnye ára, és mit jelenthet ez a hazai termelőknek és a vásárlóknak.

Kevés gyümölcs fogy olyan látványosan szezonban mint a dinnye. Hegyekben áll a boltokban, a legmelegebb napokon pedig szinte mindannyiunk asztalán ott van.  Sőt még csak asztal sem kell hozzá. A nagyinál töltött nyarak alapkelléke a nagy karéj, kézbe kapott dinnye, amibe harapva az ember tetőtől-talpig dinnyelében úszik.

Magyarország ráadásul hagyományosan dinnyetermesztő ország, a hazai görögdinnye elfogultság nélkül összehasonlíthatatlan. Éppen ezért különösen aggasztó, hogy a mostani szezonban olyan mélyre estek a termelői árak, hogy alig éri meg a termesztés. Ha a tendencia tartóssá válik, annak nemcsak a termelők, de a vásárlók is megérezhetik a következményeit.

Olcsóbb lett a görögdinnye

A napokban sokan megörültünk, amikor egyik napról a másikra jelentősen esett a görögdinnye ára. Én például nem is emlékszem, mikor volt utoljára olyan, hogy júliusban 500 forint alatti áron vegyek egy fél dinnyét.

A látványos akciók mögött azonban most egy olyan folyamat áll, ami hosszabb távon a magyar dinnyetermesztés jövőjét is veszélyeztetheti. Szakmai szervezetek szerint ugyanis az idei szezon közepére olyan mélyre estek a felvásárlási árak, hogy sok gazdának már veszteséget termel minden eladott kilogramm.

Jól indult a szezon, aztán minden megváltozott

Az idei nyár első heteiben még biztató képet mutatott a piac. A fogyasztók jellemzően 250–300 forint körüli kilogrammonkénti áron vásárolhattak görögdinnyét, ami a termelők számára is elfogadható bevételt jelentett. A gazdák kilogrammonként nagyjából 100–120 forintot kaptak, ami fedezte a termesztés költségeit.

Július közepére azonban teljesen megfordult a helyzet. A boltokban egyre több helyen jelentek meg a 155–160 forintos akciók, miközben a termelőkhöz ennek már csak 60–70 forintja jutott el kilogrammonként. Egyes időszakokban a felvásárlási ár 40–50 forintra is visszaesett, ami több gazdaság számára már biztos veszteséget jelent.

Miért zuhant ekkorát az ár?

Elsőre furcsának tűnhet, hogy egy népszerű nyári gyümölcs piaca néhány hét alatt ennyire összeomolhat. A görögdinnye azonban különösen érzékeny a kereslet és a kínálat egyensúlyára.

A június végi hőhullám felgyorsította a termés érését, ezért egyszerre sokkal nagyobb mennyiség került a piacra. Közben azonban az időjárás lehűlt, és a fogyasztók jóval kevesebb dinnyét vásároltak. A görögdinnye ugyanis tipikusan olyan élelmiszer, amelyből a legtöbbet a tartós kánikulában fogyasztjuk. Amikor 35 fok van, sok család akár egy egész dinnyét is elpusztít egy nap alatt, hűvösebb időben viszont  a termés jó része ott marad az üzletek polcain.

Erre rakódott rá az import is. Az észak-macedóniai és albán szezon végén nagy mennyiségű, alacsony árú dinnye jelent meg az európai piacon, ami tovább fokozta az árversenyt.

dinnye-ar-valsag

A görögdinnye ráadásul szépít is! (Fotó: Getty Images)

Miért baj, ha túl olcsó a görögdinnye?

Vásárlóként természetes, hogy örülünk az alacsony árnak. A mezőgazdaságban azonban az árháborúnak hosszú távú következményei lehetnek.

A görögdinnye-termesztés rendkívül költséges. A gazdáknak fizetniük kell többek között:

  • a vetőmagot és a palántanevelést,
  • az öntözést,
  • a növényvédelmet,
  • a fóliázást és talajtakarást,
  • a kézi munkaerőt,
  • a szállítást és csomagolást.

Az utóbbi években ezek mindegyike jelentősen drágult. A bérek emelkedtek, az energia és az öntözés költsége nőtt, miközben az egyre gyakoribb hőhullámok és aszályok miatt a termesztés kockázata is nagyobb lett.

Szakmai számítások szerint ahhoz, hogy a gazdálkodás hosszabb távon fenntartható legyen, átlagosan legalább 100–120 forintos nettó termelői árra lenne szükség kilogrammonként.

Nemcsak a gazdákat érinti a dinnyeválság

Ha egy-egy szezon veszteséges, sok termelő még kivár. Ha azonban ez több éven át ismétlődik, könnyen előfordulhat, hogy egyre kevesebben vállalkoznak görögdinnye-termesztésre.

Ennek következményei a vásárlók számára is érzékelhetők lehetnek. Csökkenhet a hazai kínálat, nagyobb szerepet kaphat az import, és egy rosszabb termésű évben akár az árak is jelentősen megemelkedhetnek. A mezőgazdaságban ugyanis gyakran előfordul, hogy a túl alacsony árak néhány évvel később hiányhoz és dráguláshoz vezetnek.

Van még esély a fordulatra?

A termelők most abban bíznak, hogy az újabb hőhullám ismét felpörgeti a keresletet. A görögdinnye fogyasztása szinte mindig együtt mozog a hőmérséklettel, így minél melegebb az idő, annál gyorsabban fogynak a gyümölcsök.

Kedvező fejlemény az is, hogy az olcsó balkáni import jelentős része már kifutott a piacról, így ismét nagyobb teret kaphat a magyar áru.

Hogyan támogathatjuk vásárlóként a hazai termelőket?

Nem kell feltétlenül sokkal többet költeni ahhoz, hogy segítsük a magyar gazdákat.

  • Vásárlás előtt nézd meg a származási országot, és ha lehet, válassz magyar dinnyét és ne feledd, hogy az árusítóhelyeken fel kell tüntetni, honnan származik a gyümölcs. 
  • Ne csak magában edd, illeszd be a dinnyét grillételek mellé, salátákba is
  • Szezonban érdemes piacokon vagy közvetlen termelőktől is vásárolni.
  • Ha akciós a dinnye, gondolj arra, hogy a rendkívül alacsony ár nem mindig jó hír a termelőknek.
  • A felvágott, előre csomagolt dinnye helyett neked is gazdaságosabb, a termelőnek is jobb egész gyümölcsöt venni, ráadásul így kevesebb a csomagolási hulladék is.

Tárold jól a görögdinnyét! 

Sokan nem tudják, hogy a tárolás módja jelentősen befolyásolja a dinnye ízét, állagát és eltarthatóságát. Az ép, egész dinnyét nem feltétlenül kell hűtőbe tenni, felvágás után viszont már gyors hűtést és megfelelő tárolást igényel, hogy minél tovább friss maradjon, és élelmiszer-biztonsági szempontból is biztonságosan fogyasztható legyen.

A görögdinnye továbbra is az egyik legegészségesebb nyári gyümölcs. Több mint 90 százaléka víz, emellett C-vitaminban, A-vitamin-előanyagokban és likopinban is gazdag. Ahhoz azonban, hogy a következő években is bőségesen legyen magyar dinnye a piacokon, nemcsak a jó időre, hanem kiszámíthatóbb piaci viszonyokra is szükség lesz.

Kapcsolódó: Ez történik, ha lenyeled a dinnyemagot

Kiemelt kép: Getty Images

Ajánlott videó