- A kísértetjárta kastélyokról és elhagyott házakról szóló történetek évszázadok óta ugyanazon élményekre – megmagyarázhatatlan szorongásra, libabőrre, rossz előérzetre vagy egy láthatatlan jelenlét érzésére – épülnek.
- Miért érezhetünk furcsa nyomasztást a zsigereinkben, ha ilyen helyeken járunk?
- Mutatjuk, mire jutottak a kutatók a kérdésben.
A hátborzongató történetek aligha győzik meg a racionálisan gondolkodókat, a kanadai MacEwan Egyetem kutatói mégis úgy döntöttek, hogy tesznek egy próbát az ingoványos terepen, és megpróbálnak magyarázatot találni arra, miért érezhetjük magunkat úgy egy elhagyatott helyen, mintha nem lennénk egyedül.
Bár az említett élményekhez általában természetfeletti magyarázat társul, a kutatók szerint nem érdemes kizárni a háttérben húzódó fizikai és pszichológiai tényezők szerepét sem.
Nem látjuk és nem halljuk, mégis hatással lehet ránk
A projektben az úgynevezett infrahangokat, vagyis a 20 hertznél alacsonyabb frekvenciájú hanghullámokat vették górcső alá, amelyeket az emberi fül nem képes érzékelni. Régi épületekben ilyen rezgéseket kelthetnek például a csövek, a kazánok és a szellőzőrendszerek. Mint kiderült a kutatásból, a szervezet akkor is reagálhat az infrahangokra, ha a fül nem érzékel belőlük semmit.
A kutatók úgy vélik, a régi berendezések keltette infrahang állhat a paranormális(nak tűnő) jelenségek hátterében (Forrás: Getty Images)
A laboratóriumi kísérletben 36 önkéntes vett részt, akik különböző hangulatú zenei részleteket hallgattak. A szakértők időnként 18 hertzes infrahangot is lejátszottak, mindezt az alanyok tudta nélkül. Noha az önkéntesek nem tudták megállapítani, mikor szólt alacsony frekvenciájú rezgés a hangszórókból, a szervezetük mégis mérhető választ adott rá: a hang hatására ingerlékenyebbnek érezték magukat, a zenét szomorúbbnak, negatívabbnak ítélték meg, és a nyálukban mért kortizol szintje is megemelkedett.
Kapcsolódó: 5 hátborzongató hely a világon, melyet jobb, ha elkerülsz
A kortizol a szervezet stresszválaszának fontos része, a szintjében mérhető változások a kutatók szerint arra utalhatnak, hogy a test tudatos észlelés nélkül is képes reagálni a rezgésekre, olyan kellemetlen testi és érzelmi állapotot idézve elő, amit az elme utólag próbál megmagyarázni.
A jelenségben persze fontos szerepet játszanak az előzetes várakozások is. Aki hisz a paranormális megnyilvánulásokban, előbb értelmezheti szellemi jelenlétként a megmagyarázhatatlan feszültséget, míg egy szkeptikus inkább az épület nyomasztó légkörének tulajdoníthatja ugyanazt az élményt.
Előbb gondolunk kísértetre, mint a tudományra
Az infrahang és a hátborzongató érzések kapcsolatát korábban is vizsgálták. Vic Tandy brit mérnök már a ’90-es években felvetette, hogy bizonyos alacsony frekvenciájú rezgések testi diszkomfortot és más megtévesztő érzetet kelthetnek.
Egy állítólag „kísértetjárta” laboratóriumban dolgozva Tandy maga is kényelmetlenül érezte magát, és a szeme sarkából egy árnyékos alakot is látni vélt. A tettes meggyőződése szerint a laboratórium berendezések keltette infrahang lehetett.
A gépezet szelleme című tanulmány részletesen bemutatta azokat a hétköznapi jelenségeket, amelyek miatt még egy átlagos ház is kísértetjárta helynek tűnhet – gondoljunk csak a bugyborékoló csövekre vagy a nyikorgó padlószerkezetekre. Mielőtt tehát fejvesztve papot hívunk, érdemes olyan földi eseményeket keresni, amelyek magyarázatot adhatnak a kísérteties élményekre – és Tandy tudós ember lévén pontosan ezt tette.
Persze, az infrahang akármennyire is hihetőnek tűnik – hihetőbbnek, mint a szellemek –, a tudománynak továbbra sincs elegendő bizonyítéka arra, hogy valóban vizuális vagy pszichés hallucinációkat okozna. A kutatók a jövőben ezért több frekvenciát vizsgálva folytatnák a munkát. Ha az eredményeket sikerül megerősíteni, a kísértethistóriák mellett az épületek jelenlegi zajszabályozása is új megvilágításba helyeződhet.
Ez is érdekelhet: Veszélyes lehet a zöld zaj? Vagy ellenkezőleg? És mi ez egyáltalán?
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!