- Azonban, ami sokáig az óceáni ökoszisztéma alapvető része volt, mára egyre több kérdést vet fel a klímakutatók körében.
- A probléma nem a barna alga létezésében, hanem annak példátlan mértékű elszaporodásában keresendő.
- Milyen hatással lehet a jelenség bolygónkra?
A sargassum hínárfaj (más néven golffű) korábban szinte kizárólag a Sargasso-tengerben fordult elő, az elmúlt másfél évtizedben azonban olyan ütemben kezdett terjeszkedni, amire korábban még nem volt példa. Ma már egy több ezer kilométer hosszú, űrből is jól látható, összefüggő algasáv húzódik Nyugat-Afrika partjaitól egészen a Karib-térségig és a Mexikói-öbölig.
Rekordméretűre nőtt az Atlanti-óceán „barna öve”
2025 tavaszán műholdas megfigyelések mintegy 37,5 millió tonna pelágikus (vagyis szabadon lebegő) hínár jelenlétét mutatták ki – az algatömeg ekkor 8800 kilométer hosszúra nyúlt, vagyis kontinenseket összekötő barna szalagként húzódott végig az óceán felszínén. A jelenséget ma Nagy Atlanti Sargassum-övként emlegetik a tudósok, akik szerint a 2026-os évben akár új rekord is dőlhet.
A virágzás idén februárban minden korábbinál nagyobb kiterjedést ért el, április közepére gyakorlatilag az egész Karib-térséget lefedte. A Kis-Antilláktól Florida délkeleti partvidékéig jelentős mennyiségű golffű sodródott partra. A Dél-Floridai Egyetem szakemberei úgy vélik, hogy az idei nyár a valaha mért egyik legnagyobb sargassum-szezont hozhatja.
Kapcsolódó: Zöldül a Balaton – Mi okozza az algainváziót, és szabad-e strandolni?
Mindez azért is különösen figyelemre méltó, mert az óriási algasáv nagyjából 15 évvel ezelőtt még nem létezett. A Florida Atlantic Egyetem Harbor Branch Oceanográfiai Intézetének kutatói négy évtizednyi műholdas megfigyelést, terepi vizsgálatot és kémiai elemzést követően arra jutottak, hogy a sargassum növekedése mára felgyorsult, a biomassza folyamatosan nő, az algaöv pedig évről évre egyre nagyobb területet foglal el.
Mi táplálja az algavirágzást?
A kutatók szerint a válasz elsősorban a tápanyagokban keresendő. A barna tengeri moszat számára a nitrogén és a foszfor olyan, mint a műtrágya. Minél több jut belőlük a vízbe, annál gyorsabban szaporodik. Kísérletek igazolták, hogy ha adott a tápanyagban gazdag környezet, a biomassza 11 nap alatt akár a duplájára is nőhet.
Sargassum-invázió Florida partjainál. (Forrás: Jeffrey Greenberg/Universal Images Group via Getty Images)
További vizsgálatok azt is kimutatták, hogy 1980 és 2020 között a sargassum szöveteinek nitrogéntartalma mintegy 55 százalékkal emelkedett, ezzel párhuzamosan a vizek nitrogén-foszfor arány is jelentősen nőtt.
Ez arra utal, hogy a moszat ma már nem csupán az óceán természetes tápanyagforrásaira, hanem a légkörből és a szárazföldről érkező szennyező anyagokra (például a vizekbe jutó műtrágyára) is támaszkodik, amiben nagy szerepe van az Amazonasnak is. A folyó hatalmas mennyiségű tápanyagot szállít az Atlanti-óceánba, ami kedvező feltételeket teremt a sargassum gyors szaporodásához.
Amikor a hasznos moszat problémává válik
A sargassum önmagában nem számít káros fajnak. Épp ellenkezőleg; számtalan tengeri élőlény számára biztosít búvóhelyet és táplálékforrást. A gond inkább akkor kezdődik, amikor hatalmas mennyiségben sodródik partra.
A szárazföldön felhalmozódó moszat hamar rothadásnak indul. A bomló növénytelep károsítja a korallzátonyokat, felborítja a part menti ökoszisztémákat, és csökkenti a víz oxigéntartalmát is, ezzel úgynevezett holt zónákat hozva létre, ahol a tengeri élőlények nem képesek túlélni – vagy elmenekülnek, vagy elpusztulnak.
Kapcsolódó: Magyarország és az eltűnő vizek
A holt zónák jelenléte régóta problémát jelent. Oxigénhiányos területek természetes módon is kialakulhatnak, ám szakértők szerint az emberi eredetű tevékenységek miatt világszerte gyakoribbá és kiterjedtebbé váltak – az algatömeg megjelenése pedig csak tovább fokozza a már egyébként is súlyos problémát.
A jelenség hátterében alapvetően ugyanaz a folyamat áll, ami a moszat példátlan elszaporodásáért felel: a mezőgazdaságból, a szennyvízből és az emberi szemétből származó anyagok összessége, amelyek túlzott mennyiségben jutnak a vizekbe.
Ördögi kör: a természet, az egészség és a gazdaság látja kárát
A partra sodródott algatömegek záptojásra emlékeztető szagáért a bomlás során felszabaduló (és nem mellesleg gyúlékony) hidrogén-szulfid felel, amely magas koncentrációban az emberi egészségre is veszélyes lehet. A környezeti károk mellett pedig gazdasági veszteségekkel is számolni kell a turizmusból élő térségekben. A bűzös, rothadó moszattal borított strandok visszavethetik a turistaforgalmat, miközben extrém mértékű kiadásokat jelent az algatömegek eltávolítása.
Egy 2026-ban publikált kutatás szerint Puerto Rico, a Virgin-szigetek és Florida egyes partszakaszai az elmúlt időszakban több millió dolláros veszteséget szenvedtek el a sargassum-invázió miatt. Egyes régiókban a károk akár a milliárd dolláros nagyságrendet is elérhetik idén.
A jelenség egyik legaggasztóbb pontja, hogy nemcsak a klímaváltozás egyik következménye, hanem annak erősítője is lehet.
A bomló algaszőnyegek metánt és más üvegházhatású gázokat bocsátanak ki, amelyek egyrészt a globális felmelegedést, másrészt az algavirágzást is fokozzák. A szakemberek szerint a szárazföldről az óceánokba jutó tápanyagterhelés csökkentésére, pontosabb előrejelzésekre és összehangolt nemzetközi megfigyelési rendszerekre is szükség lenne, hogy időben kezelni tudják a jelenség mögött álló folyamatokat.
Minden jel arra utal, hogy a Nagy Atlanti Sargassum-öv nem egyszeri jelenség, hanem egy mélyebb és tartósabb környezeti átalakulás része lehet, ha nem lépünk időben. A legfontosabb kérdés ma már nem az, hogy a moszattelep tovább terjed-e, hanem az, hogy sikerül-e mérsékelni azokat a folyamatokat – az óceánok felmelegedésétől a tápanyagszennyezésig –, amelyek a példátlan méretű virágzást táplálják. Ellenkező esetben a világ más tengeri térségeiben is megjelenhetnek hasonló, több ezer kilométer hosszan elnyúló algaszőnyegek.
Ez is érdekelhet: El Niño 2026 – újabb forró korszak jöhet, és ez Európát sem kerüli el
Kiemelt kép: Sodródó sargassum a Karib-térségben (Getty Images)
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!