Mindez abból indul ki, ami a motorháztető alatt történik, amikor bekapcsoljuk a hűtést – de a klíma működése nemcsak a komfortot, hanem a motor működését is befolyásolja. Tavaszi napsütésben talán még nem érezzük olyan extrémnek a meleget, mint a nyári hőségben, de egy rövid parkolás a napon így is gyorsan felforrósíthatja az autó belsejét.
A klímagomb megnyomása azonnal enyhíti a hőséget, és az utastér kellemes hűvösbe borul, de a motor ilyenkor plusz terhelést kap, és a fogyasztás is növekszik. Érdemes ezért tudatosan használni a légkondicionálót.
A legnagyobb különbségek városban adódnak
Tavasszal gyakran elegendő rövid ideig, alacsony fokozaton hűteni az utasteret: így a motor is kímélhető, az utasok pedig már a szezon elején élvezhetik a kellemes komfortot. Az árnyékban parkolás, az ablakok rövid szellőztetése vagy a fokozatos hűtés mind hozzájárulhat ahhoz, hogy a klímaberendezés előnyeit a lehető legokosabban használjuk ki.
A legtöbb belső égésű motorral felszerelt autóban a klímarendszer „szíve” a kompresszor, amelyet közvetlenül a motor hajt. Amikor a hűtést bekapcsoljuk, a teljesítmény egy része erre fordítódik, ami a fogyasztásban is azonnal megjelenik.
Ez a többletterhelés akár 1-2 liter/100 kilométeres növekedést is okozhat,
különösen régebbi járművekben vagy nagy melegben. A plusz igény ráadásul nemcsak a tankolásnál, hanem a gyorsulás visszaesésében is megmutatkozik.

A klíma használata kényelmes hűvöst biztosít, de a motor számára extra terhelést és megnövekedett üzemanyag-fogyasztást jelent (Fotó: Getty Image)
A klíma terhelése leginkább városi forgalomban válik kézzelfoghatóvá. A gyakori elindulás és fékezés, a fordulatszám folyamatos ingadozása mellett a kompresszor működése szinte állandó „ballasztként” nehezedik a motorra. Dugóban haladva a hűtés használata akár 21 %-al is ronthatja az üzemanyag-hatékonyságot.
Kapcsolódó: Kilométeróra‑visszatekerés Magyarországon – ezek a használt modellek a leginkább érintettek
Autópályán ugyanakkor kiegyensúlyozottabb a kép: állandó, nagyobb sebességnél a klíma fogyasztásra gyakorolt hatása kiszámíthatóbb és általában kevésbé érezhető, bár továbbra is jelen van.
Nagy hőmérséklet-különbség egyenlő nagyobb terhelés
Az elv igazán egyszerű: minél nagyobb a különbség a kinti hőmérséklet és az utastérben beállított érték között, annál keményebben kell dolgoznia a klímaberendezésnek. Ha rövid idő alatt szeretnénk az utasteret akár 10 fokkal lehűteni, a motor komoly terhelést kap.
Éppen ezért a legésszerűbb, ha indulás előtt kiszellőztetjük az autót:
elég egy pillanatra kinyitni az összes ajtót vagy ablakot, hogy a benti és a kinti levegő keveredhessen. Így a klíma gyorsabban eléri a komfortos hőmérsékletet, miközben hatékonyabban működik és a motor is kevésbé terhelődik.
Sok sofőr dilemmája, hogy lehúzza-e az ablakot vagy inkább bekapcsolja a klímát. A válasz elsősorban a sebességtől függ. Lassú városi haladásnál a nyitott ablak pénztárcabarát megoldás lehet.
Autópályán azonban más a helyzet: a nyitott ablakok drasztikusan rontják az autó aerodinamikáját, növelik a légellenállást, és így jóval nagyobb fogyasztást okoznak, mint a klíma. Ilyen körülmények között a modern hűtőrendszer sokkal gazdaságosabb választásnak bizonyul.
Kiemelt kép: Getty Images