• Mi történik a levegővel, ha télen alig szellőztetünk?
• Miért nem hatékony a résnyire nyitott ablak? 
• Így segít a house burping!

Lakótereink rendszeres szellőztetése alapvető szerepet játszik az egészséges környezet fenntartásában. Mégis (főleg télen) hajlamosak vagyunk elfeledkezni róla. Nem tesszük jól.

A modern, jól szigetelt épületekben a levegő természetes cseréje minimális. Ha egy lakásban nem szellőztetünk, az így kialakuló a magas páratartalom kedvez a penészgombák megtelepedésének. Ez nemcsak az épület állapotát ronthatja, hanem légúti problémákhoz, allergiás tünetekhez is hozzájárulhat. Emellett a felszaporodó, és így magas szén-dioxid-szint fáradtságot, koncentrációs nehézségeket okozhat, különösen akkor, ha többen tartózkodnak huzamosabb ideig egy zárt térben.

Légcsere télen

A szellőztetés télen is ugyanolyan fontos, de a hideg hónapokban gyakran okoz dilemmát, hogyan lehet a friss levegőt beengedni anélkül, hogy az jelentős hőveszteséggel járna. Sokan ilyenkor a résnyire, hosszabb időre nyitva hagyott ablakban látják a megoldást, ez azonban nem mindig bizonyul hatékonynak. Az elhúzódó, gyenge légcsere inkább lehűti a falakat és az épületszerkezetet, miközben a levegő csak lassan frissül, ami kedvezőtlen hatással lehet az energiafelhasználásra és a komfortérzetre is.

És itt jön a mókás nevű burping, vagyis  házböfögtetés, amely a rövid ideig tartó, intenzív szellőztetés elvén alapul. A módszer célja, hogy hatékonyan cserélje le a beltéri levegőt anélkül, hogy az épület jelentősen kihűlne.

Szellőztetni muszáj! (Fotó: Canva)

Szellőztess németül!

Németországban a rendszeres szellőztetés a mindennapi lakáshasználat természetes része. A jól szigetelt, energiatakarékos épületekben különösen fontos a beltéri levegő minőségének fenntartása, mivel a nyílászárók nem engedik át folyamatosan a friss levegőt.

A house burping elnevezés ennek a gyakorlatnak egy angol nyelvű, modern újracsomagolása. A módszer lényege, hogy naponta egy vagy több alkalommal rövid időre teljesen kinyitják az ablakokat – lehetőség szerint több helyiségben egyszerre. A szellőztetés általában 5–10 percig tart, ezalatt a bent lévő elhasznált, párás levegő távozik, és friss levegő kerül a lakásba.

A gyakorlatban a módszernek két elterjedt alkalmazási formája van. Az egyik az úgynevezett Stoßlüften, amikor az ablakokat rövid időre teljesen kitárják, hogy intenzív levegőcsere jöjjön létre. A másik a Querlüften, amely során az egymással szemben lévő nyílászárókat nyitják ki, így kereszthuzat alakul ki, és a levegő még gyorsabban cserélődik.

Télen csak így szellőztess!

A módszer téli alkalmazása sokakban kérdéseket vet fel, azonban szakmai ajánlások szerint a rövid ideig tartó, intenzív szellőztetés hideg időben is hatékony lehet. Ilyenkor a levegőcsere gyorsabb, miközben az épület szerkezete és a falak nem hűlnek ki jelentősen. Ez energiatakarékosabb megoldás lehet, mint a hosszan résnyire nyitva hagyott ablakok.

A rövid ideig tartó, intenzív szellőztetés hozzájárulhat a beltéri levegő minőségének javításához, mivel csökkenti a szén-dioxid és más, a mindennapi tevékenységek során keletkező szennyező anyagok felhalmozódását. A módszer alkalmazásával mérsékelhető a páratartalom, ami csökkentheti a penészképződés kockázatát, különösen olyan helyiségekben, ahol gyakran keletkezik nedvesség, például konyhában vagy fürdőszobában.

A friss levegő rendszeres biztosítása kedvezőbb beltéri környezetet teremthet akkor is, ha többen tartózkodnak egyidejűleg a lakásban, vagy hosszabb ideig zajlik bent főzés, munka vagy pihenés.

Kapcsolódó: A szellőztetés minden évszakban fontos

Kiemelt kép: Getty Images