• Egy friss kutatás egy meglepő összefüggésre hívja fel a figyelmet az étkezési szokások és az agyműködés között.
• A napnak nem mindegy, melyik szakaszában mit eszünk.
• A szakértők szerint apró változtatásokkal sokat tehetünk az agyunk védelméért.

Egyre tovább élünk, mégsem élünk feltétlenül tovább egészségesen. Egy, a JAMA folyóiratban megjelent kutatás szerint az Egyesült Államokban a várható élettartam a nőknél 80,7 év, a férfiaknál 74,1 év, miközben az egészségben eltöltött évek száma jóval elmarad ettől, vagyis sokaknál az időskor komoly egészségügyi kihívásokkal jár.

Magyarországon a születéskor várható élettartam jelenleg körülbelül 76–77 év, ami az uniós átlag alatt van, és ez is azt tükrözi, hogy kevesebb időt töltünk egészségesen, mint amennyit élünk. Az egészségben eltöltött évek egyik legnagyobb ellensége a demencia.

A demencia kockázata nem(csak) sorsszerű

És most jöjjön a jó hír: az agyunkegészségét sokkal nagyobb mértékben tudjuk befolyásolni, mint gondolnánk. A The Lancet2024-es jelentése szerint a demenciás esetek körülbelül 45%-a megelőzhető lenne étrendi és életmódbeli változtatásokkal.

Van egy mindennapos szokás, amelyről sokan nem is gondolnák, hogy hatással lehet az agy egészségére. Amikor délután rád tör az éhség, nem mindegy, mihez nyúlsz: agyegészségügyi szakértők szerint a cukros nassolnivalók különösen rossz hatással vannak az agyra. Kutatások ugyanis összefüggést mutatnak a magas cukortartalmú étrend és a demencia kockázata között, főként akkor, ha ezek az ételeket a nap második felében fogyasztjuk

Kapcsolódó: Ennyi ideig élhet valaki a demencia diagnózisa után

Ezt teszi a cukor az agyunkkal

Julie Andrews dietetikus, a demenciakockázat csökkentésére kidolgozott MIND-diéta szakértője szerint a cukros ételek egyik legnagyobb problémája, hogy hirtelen megemelik a vércukorszintet. A vércukor hosszú távon fennálló ingadozása károsíthatja az agyi ereket, gyulladást idézhet elő a szervezetben, és megzavarhatja az agysejtek energiaellátását, ami növeli a demencia kockázatát.

A tartósan magas cukorbevitel emellett agyi inzulinrezisztenciához vezethet, vagyis az agysejtek nem képesek hatékonyan felhasználni a glükózt. Ez memóriazavarokhoz és kognitív hanyatláshoz kapcsolódik, ezért egyes szakértők ezt az állapotot 3-as típusú cukorbetegségként is emlegetik.

A cukor hatása nem merül ki az anyagcserében: az agy jutalmazó rendszerét is stimulálja dopaminfelszabaduláson keresztül. Míg az alkalmi édességfogyasztás nem jelent gondot, a rendszeresen magas cukorbevitel idővel negatívan befolyásolhatja a tanulást, a memóriát, a hangulatszabályozást és a motivációt is.

A bogyós gyümölcsök (áfonya, málna, szeder) antioxidánsokban gazdagok, segíthetnek a memória és a kognitív funkciók megőrzésében.(Fotó: Getty Images)

Miért problémás a délutáni nassolás?

A délutáni vércukorszint-emelkedések különösen károsak az agy számára, mert a szervezet glükóztoleranciája a nap második felében rosszabb, mint reggel. A késő délutáni vagy esti cukorfogyasztás az alvást is ronthatja, ami önmagában is növeli a demencia kockázatát.

Felmerülhet a kérdés: minden cukrot tartalmazó étel ugyanígy hat az agyra? A szakértők szerint nem. A kekszek és cukorkák gyorsan megemelik a vércukorszintet, miközben alig tartalmaznak hasznos tápanyagokat, míg a teljes értékű gyümölcs rostot, vitaminokat, antioxidánsokat és vizet is biztosít, amelyek védik az agysejteket.

A szakértők hangsúlyozzák: nem kell teljesen lemondani az édességekről. Érdemes azonban őket mértékkel fogyasztani, rostban, fehérjében vagy egészséges zsírokban gazdag ételekkel kombinálva, és lehetőleg a nap korábbi szakaszában.

Kapcsolódó: Korai demenciáról árulkodhat egy szokatlan változás az étkezésben

Kiemelt kép: Getty Images