Mindössze hét perc kellett ahhoz, hogy egy merész tolvajbanda végrehajtsa a modern művészettörténet egyik legvakmerőbb bűntényét: a Napóleon-korabeli ékszerek ellopását a párizsi Louvre Múzeumból 2025. október 19-én reggel.

A rablás idején a múzeum nyitva állt a látogatók előtt, és a tolvajok több, az egykori francia királyi családhoz tartozó ékszert vittek magukkal. Az ellopott tárgyak között volt egy smaragdzöld nyaklánc és egy hozzá tartozó fülbevalópár is, amelyet még I. Napóleon adott második feleségének, Mária Lujza francia császárnénak esküvőjük alkalmából.

A bűnösöket megtalálták, az ékszereket nem

Október 19-én – mint arról az egész világ értesült – fényes nappal rabolták ki a párizsi Louvre Múzeumot. A tolvajok az épület Szajna-parti oldalán egy emelőkosaras teherautóval, az ablakon keresztül jutottak be az épületbe. Ezután feszítővassal betörték két vitrin üvegét, és elvitték a francia koronához tartozó ékszereket, köztük I. és III. Napóleon feleségeinek értékes darabjait.

Összesen nyolc, felbecsülhetetlen értékű ékszer tűnt el, a kár összege mintegy 88 millió euróra tehető.

A rendőrség múlt hét végén két gyanúsítottat vett őrizetbe Párizsban: egyikük a Charles de Gaulle repülőtéren próbált Algírba menekülni, míg társát lakóhelye közelében fogták el. Mindketten részben beismerték a bűncselekmény elkövetését, ám az ékszerek egyelőre nem kerültek elő. 

Nyomozó rendőri egység a Louvre Múzeum folyóparti részén Párizsban, Franciaországban, az október 19-i rablást követően (Fotó: Jerome Gilles/NurPhoto via Getty Images)

A hatóságok jelenleg még vizsgálják, hogyan tudtak álarcos férfiak kijátszani egy ilyen magas színvonalú biztonsági rendszert, és elvinni felbecsülhetetlen értékű kincseket a világ egyik legfontosabb művészeti intézményéből.

Ez azonban nem az első eset a Louvre történetében: a múzeum már korábban is átélt megdöbbentő betöréseket és megoldatlan műkincslopásokat – pedig éppen azért hozták létre, hogy megvédje Franciaország kulturális örökségét a forradalom vihara után.

Azért alapították, hogy megóvja az állami tulajdont

Bár a Louvre-palota története egészen a 13. századig nyúlik vissza, magát a múzeumot a francia forradalom idején alapították, amikor egyszerre vált szükségessé az egyenlőségen alapuló, mindenki számára hozzáférhető múzeumok létrehozása és az új politikai rendszerek kialakítása.

1792-ben erőszakos felkelők megrohanták XVI. Lajos és Marie Antoinette királyi rezidenciáit, majd kikiáltották a köztársaságot, és a monarchia teljes műgyűjteménye az új állam tulajdonába került. Ezzel egy időben

fosztogatók próbálták eltulajdonítani vagy megsemmisíteni mindazt, ami a francia királyság emlékét őrizte.

A Louvre Múzeum feladata az volt, hogy megóvja a nemzeti kincseket a forradalom káoszában, és bemutassa az új, demokratikus Franciaország legértékesebb műalkotásait. Ugyanakkor a kulturális örökség mindig is ellenállhatatlan csábítást jelentett a műkincstolvajok számára, így az évek során az intézmény hosszú listát készített a biztonsági problémákról és az egyre merészebb lopásokról.

Az alábbiakban a Louvre elmúlt évszázadának legvakmerőbb bűncselekményeit idézzük fel – amelyek szinte kivétel nélkül fényes nappal történtek.

A Mona Lisa 1911-es elrablása

A Mona Lisa – akkor még kevésbé ismert Leonardo da Vinci-festmény – 1911. augusztus 21-én, egy közönséges hétköznap reggel tűnt el a párizsi Louvre Múzeumból. A tolvaj, bizonyos Vincenzo Peruggia, olasz származású bevándorló volt, aki korábban a múzeum keret- és tárolókészítőjeként dolgozott. A rablás napján a férfi régi munkaruhájába öltözött, és zavartalanul besétált az épületbe.

Kapcsolódó: Megdöbbentő műkincsrablások Magyarországon

A múzeumban megszokott gyakorlatnak számított, hogy a képeket időről időre restaurálás vagy fényképezés céljából eltávolították, ezért senki sem gyanakodott, amikor a festmény eltűnt a helyéről.

Több mint huszonnégy óra telt el, mire valaki észrevette a hiányát.

Egy restaurátor hívta fel a figyelmet arra, hogy a Mona Lisa helyén csupán a rögzítőkampók maradtak a falon, amelyeket feltehetően Peruggia maga készített korábbi munkája során. A volt Louvre-alkalmazott a múzeumba lépve egyszerűen leemelte a festményt, kivette a keretből, a vásznat köpenye alá rejtette, majd kisétált az épületből.

1913 – Miután Vincenzo Peruggia 1911-ben ellopta a Louvre-ból Leonardo da Vinci festményét, a Mona Lisát két napig a nagyközönség előtt állították ki, szigorú felügyelet mellett (Fotó: Fireshot/Universal Images Group via Getty Images)

A hatóságok soha nem látott hajtóvadászatot indítottak, ám az eredménytelennek bizonyult, pedig még Pablo Picassót is kihallgatták az ügyben. Bár nyilvánvalóan nem ő lopta el a festményt, kiderült, hogy korábban vásárolt két ősi ibériai szoborfejet, amelyeket néhány évvel azelőtt loptak el a Louvre-ból. A botrány hatására Picasso önként adta át a műtárgyakat a hatóságoknak, hogy elkerülje az utólagos vádemelést.

A Mona Lisát végül csak 1913-ban találták meg, amikor Peruggia megpróbálta eladni egy olasz múzeumnak – addig a festményt párizsi lakásában rejtegette. A tárgyaláson Peruggia hazafias indokkal próbálta mentegetni tettét és

azt állította, ő csupán vissza akarta juttatni a művet Olaszországnak.

Csakhogy a festmény hivatalosan Franciaországban készült, és I. Ferenc király vásárolta meg 1518-ban, így jogosan képezte a francia állam tulajdonát. A rablás következményei azonban messze túlmutattak a bűncselekményen: a Mona Lisa ekkor vált igazán világhírűvé és a művészettörténet egyik legikonikusabb darabjává.

A németek is megpróbálták kifosztani

1940-ben a Harmadik Birodalom csapatai a francia kulturális örökség kifosztását tűzték ki célul – és ez alól a Louvre sem jelentett kivételt. A múzeum igazgatója, Jacques Jaujard azonban előrelátó tervet dolgozott ki: még Párizs háborús megszállása előtt elrendelte, hogy a Louvre legfontosabb műtárgyait vidékre szállítsák, távol a közelgő fronttól.

Több mint 1800 faládába csomagolták a legértékesebb festményeket és szobrokat,

majd titokban Loire-menti kastélyokba és kolostorokba szállították őket. Ennek köszönhetően, amikor a hitleri Németország katonái 1940 júniusában bevonultak Párizsba, a Louvre termei szinte teljesen üresen fogadták őket.

Kapcsolódó: Kvíz: Felismered a híres képet egyetlen részletéből?

Bár a megszálló német erők – köztük Gerd von Rundstedt tábornok és Alfred Merlin kurátor – végigjárták a múzeumot (és még a Milói Vénusz előtt is fényképezkedtek), a gyűjtemény zömét ekkorra már biztonságba helyezték. Noha néhány mestermű végül így is a németek kezére került, Jaujard mentőakciója révén a Louvre több mint 1800 ládányi öröksége átvészelte a háborút és sértetlenül tért vissza Párizsba.

Egy sor nappali műkincslopás

A Louvre biztonsági problémái a második világháború után sem szűntek meg. 1966-ban antik ékszereket loptak el, miközben azokat visszaszállították Franciaországba egy virginiai múzeum kölcsönzése után – az eltűnt tárgyakat végül New Yorkban, egy bevásárlótáskában találták meg.

Ezúttal császári ékszerek tűntek el. A lopott tárgyak közül kettőt – köztük Eugénia császárné koronáját (jobb felső sarok) – később a múzeum közelében találták meg (Fotó: BBC)

1976 januárjában betörők loptak el egy flamand festményt, decemberben pedig álarcos férfiak raboltak el egy drágakövekkel kirakott kardot, amely korábban X. Károly francia király gyűjteményéhez tartozott; a tolvajok a második emeletről jutottak be, és a kard azóta sem került elő. Kicsivel több mint egy évtizeddel később újabb lopássorozat következett:

1990-ben tolvajok fényes nappal vágtak ki egy Renoir-festményt a keretéből,

majd eltulajdonították tizenkét darab ókori római ékszerrel és néhány más festménnyel együtt. Öt évvel később, egy héten belül két tárgyat is elloptak, 1998-ban pedig egy Camille Corot-festményt vágtak ki ugyanígy a keretéből, amely azóta sem került elő. Mindezek után a múzeum fokozott biztonsági intézkedésekkel próbálja megvédeni gyűjteményét, és a közelmúltban még egy speciális ellenőrzésen is átesett a Reuters nemzetközi hírügynökség jelentése szerint.

Vissza fogják valaha szerezni az értékes ékszereket?

Az Associated Press szerint eddig mindössze egy tárgy került elő az október 19-én eltulajdonított ékszerek közül: egy csillogó smaragd-gyémánt tiara, amelyet III. Napóleon francia császár adott feleségének, Eugénia császárnénak. A többi műtárgy, köztük számos francia királynő és császárné által viselt ékszer sorsa továbbra is bizonytalan.

A múzeum története során szerzett tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy egy nap talán ezek a tárgyak is visszakerülhetnek eredeti helyükre. 2021-ben például egy 1983-ban ellopott olasz reneszánsz páncélzatot fedeztek fel egy nyugat-franciaországi család magángyűjteményében. 

Ez is érdekelhet: Gyilkosság, rablás és szimbólumok: a művészettörténet 9 legnagyobb talánya

Kiemelt kép: Az emberek a Mona Lisa festmény köré gyűlnek 1914. január 4-én Párizsban, Franciaországban, miután azt Vincenzo Peruggia 1911-ben ellopta a Louvre Múzeumból (Fotó: Roger-Viollet/Getty Images)