Vekerdy Tamás rengeteg hasznos tanáccsal látta el a Nők Lapja olvasóit évtizedeken át. A szülőség leggyakoribb problémái közül sok továbbra sem változott, így tanácsai ma is segíthetik a Nők Lapja olvasóit abban, hogy túljussanak a gyereknevelés nehézségein.
Aggódó anyuka írt arról Vekerdy Tamásnak, hogy kis korkülönbséggel született gyerekeik közül az egyik tovább maradna oviban, míg a másik csak három évig. A kérdése az, ami nagyon sok szülőt foglalkoztat, hogy hogyan hat a gyerekekre, ha az egyik négy, a másik csak három évig jár oviba, vagyis az egyik korábban, míg a másik majdnek 8 évesen kezdi az iskolát:
Családunkban, barátaink között, mindig újra felbukkanó kérdés: mikor kezdje a gyerek az iskolát? Én is ehhez szeretnék kapcsolódni, de most elsősorban két gyerek és a köztük levő korkülönbség szempontjából. Kislányunk négyéves és hét hónapos, a kisfiam majdnem három. Családi gondunk nincs, férjem és a nagyszülők sokat segítenek, az anyagi háttér rendezett. Kislányom szeptember óta középsős óvodás, a kisfiam most ment kiscsoportba.
Maradhatott volna még egy évig bölcsiben, de mivel nekünk nagy könnyebbség, hogy egy helyre vihetjük őket, és szobatiszta is a kisfiam, továbbá imádja az óvodát, amelyet jól ismer, és amelynek van udvara, ellentétben a bölcsődével, ezért így döntöttünk.
Mindig is azt gondoltuk a férjemmel, hogy a gyerekek az iskolát két év eltéréssel fogják elkezdeni, úgyhogy a lány három évet járna oviba, így 2008 szeptemberében, hat év hét hónaposán kezdené az iskolát, kisfiúnk pedig 2010-ben, hat év tizenegy hónaposán, majdnem hétévesen menne iskolába, így négy évig lenne óvodás.
Most viszont elbizonytalanítottak az óvó nénik, akik egyébként tündének; szerintük a kislány is négy évig kellene, hogy óvodás legyen.
Szellemileg az óvó nénik szerint is kiemelkedően fejlett, de szerintük jobb a gyerekeknek az óvodában. Úgy tudom, a kisfiú még egy évet már nem húzhatna rá (de most már ebben sem vagyok biztos).
A kérdésem az, hogy jó-e, ha csak egy év lesz a gyerekek iskolakezdése között, és így a kislány jóval fejlettebben, hét év hét hónaposán ülne be az iskolapadba, a kisfiú pedig alig hétévesen, vagy adjuk-e a kislányt iskolába mégis három év ovi után, és így két évfolyam lesz a gyerekek között?
Mi jobb a gyerekeknek, mi jobb nekünk, szülőknek? Tanulás, tanulás segítés, gyerekek közötti minta, példa szempontjából? Vagy túlbonyolítjuk a dolgot?
Vekerdy Tamás szerint az egyéni fejlődés számít
Igen, kicsit – pillanatnyilag legalábbis – túlbonyolítják. Először, csak mint civil és szülő: én a következő egy-másfél évben még csak nem is foglalkoznék a kérdéssel (lelkemben sem). (Az ilyenfajta bizonytalanságot, nyugtalanságot, rájuk vonatkozó, hosszan tartó töprengést a gyerekek megérzik, és őket is nyugtalanítja.)
Természetesen nincs olyan tudományos vizsgálat vagy eredmény, amelyik elméletileg megalapozott választ tudna adni arra a kérdésre, hogy ilyen esetben két évfolyam legyen a gyerekek között vagy egy. Az igazi mérlegeléshez jobban kellene ismerni a helyzetet és a gyerekeket, majd másfél-két év múlva!
(Ebben az életkorban ez még nagyon nagy idő, nagyon sok változással!) Ha az óvodában netán az kerülne szóba, hogy maradjon-e a kislány majd egy év múlva újra középsős, arra valószínűleg már most azt mondanám, hogy ne.
Mikor kezdje a gyerek az iskolát? A neki – és érettségének – megfelelő időben, nagy egyéni eltéréssel.
Ma még sajnos, többnyire igazuk van az óvónőknek abban, hogy szerintük jobb a gyerekeknek az óvodában, de ez csak azért van így a betöltött hat-hetedik életév körül is, mert az iskolák nagy része még mindig nem veszi komolyan, hogy „az első két évet egységnek kell tekinteni, és az óvodához kell közelíteni” (ahogy ezt egy harminc évvel ezelőtti minisztériumi módszertani levél már helyesen megfogalmazta).
Nem veszik komolyan, amit számtalan megismételt vizsgálatból tudunk, hogy az iskolába nem iskolás gyerek megy, testi és lelki érettségét tekintve, hanem óvodás (akkor is, ha megfelelt az iskola-érettségi vizsgálaton!), aki majd a következő két-három évben válik iskolaéretté, megint csak nagyon nagy egyéni eltéréssel. (És: nem az „okosak” érnek előbb, és a „buták” később – sőt!)
Amit még tudni kell: a lányok ebben az életkorban általában érettebbek, mint a fiúk, és ezenkívül még sokkal jobban alkalmazkodnak is az iskolához.
(Ahogy általában mindenhez jobban, könnyebben alkalmazkodnak, mert nagyobb az alkalmazkodó készségük). Ezért az alkalmazkodásért persze nagy árat fizetnek; eddig mindig egészségesebbnek mutatkoztak a fiúknál, most viszont ők a betegebbek, betegségük formája – ahogy erről már beszéltünk – pszichoszomatikus tünetképződés (fejfájás, szédülés, hányinger, hányás, hasfájás, hasmenés, szorulás stb.).
Jól tudja, hogy kisfia „még egy évet már nem húzhatna rá”, mivel senki nem maradhat az óvodában annak az évnek az őszétől, amelyik évben betölti a hetedik életévét. Annak hangsúlyozásával, hogy én most nem foglalkoznék a maguk helyében a problémával, annyit hozzátennék, hogy távlati elképzeléseimben én is hajlanék a maguk elgondolására.
De ez nem a majdani tanulással, mintával, példával, hanem a valódi életkori különbséggel függ össze, amelyik, ha jól olvasom levelüket, több mint másfél év.

A Nők Lapja 2006/39-es lapszámában Vekerdy Tamás arról ír, miért érdemes oviban tartani az iskolaéretlen gyerekeket (Fotó: Nők Lapja archívum)
És még valami. Szeretnék egy kicsit „fellazítani”, destruálni: szeretném rábeszélni magukat már most – ha már a gyerekek életkorához képest ilyen korán szóba kerültek ezek a dolgok –, hogy semmiképpen ne vegyék ilyen komolyan az iskolát, a távolból fenyegető, az eljövendő iskolát.
Tudjanak róla, hogy az iskolai beválás nem korrelál, nem egyezik meg az életben való beválással, hogy az a jó iskola, ahol a gyerek jól érzi magát – tudjuk a 90-es évek agyfiziológiai vizsgálataiból, hogy derű, öröm nélkül nincs valódi fejlődés és tanulás –, tulajdonképpen az volna a jó iskola, ahová a gyerek mindegy, hogy mikor kerül be, a hatodik és a nyolcadik életév közötti forduló idején.
Kapcsolódó: Vekerdy Tamás szerint ilyen az ideális iskola
Forrás: Nők Lapja archívum (2006/39. lapszám)
Kiemelt kép: Getty Images