Európában a harmadik legnagyobb drágulást mérték a magyar albérletárakban 2010 és az idei első negyedév között. Pedig még csak most jön a csúcsidőszak, hiszen a felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetésével a következő hetekben fiatalok tömegei kezdik el keresni leendő lakóhelyüket.

A jelenséget egy albérletekre specializálódó iroda vezetője, Dr. Barta Ákos ingatlanközvetítő, értékbecslő azzal árnyalja, hogy az ingatlanárak és a bérleti díjak – legutóbbi két évet tekintve 20-25%-os – növekedését önmagában, az infláció és a szintén emelkedő bérek elemzése nélkül értékelni közgazdasági hiba.

– Budapesten az egyszobás lakások átlagos bérleti díja jelenleg körülbelül 190 000 forint – mondja a Nők Lapjának a szakember. – Természetesen sok múlik az ingatlan típusán, állapotán és elhelyezkedésén. Az új építésű lakások rendszerint drágábbak, míg például a külső kerületekben kevesebbért is kínálnak lakást. Ugyanakkor 150 000 forint alatt egyszobás albérletet is csak ritkán lehet találni, és az ilyen lakások állapota vagy megközelíthetősége általában kompromisszumot kíván.

A lakótársak személyisége

Dr. Barta Ákos szerint az igazán jó állapotú, jól árazott és kedvelt környéken lévő lakások esetében a leendő bérlők kevés eséllyel alkudozhatnak.

– Ezeknél az ingatlanoknál nagy a túljelentkezés, inkább mi versenyzünk a lakásért, mintsem az árért alkudozunk – mondja. – Alkura inkább akkor van esély, ha az ingatlan túl van árazva, hosszabb ideje piacon van, vagy valamilyen szempontból hátrányos.

Mivel a diákok többsége csak tanítási időszakban tartózkodik a fővárosban, sokan hétvégére hazautaznak, tehát a lakás számukra leginkább tanulásra és alvásra szolgál. Ennek ellenére is fontos, hogy otthonosan érezzék magukat az albérletben.

– Az, hogy több diák közösen bérel egy lakást, az egyik leggyakoribb és legköltséghatékonyabb megoldás. Ugyanakkor annak is megvannak a maga buktatói, amelyekre érdemes előre felkészülni. A legtöbb bérleti szerződésben az egyetemleges felelősség szerepel, ami azt jelenti, hogy valamennyi bérlő együttesen és külön-külön is felel a teljes bérleti díj és a kaució megtérítéséért.

Ha például az egyikük idő előtt kiköltözik, és a lakótársak nem találnak helyette mást, az jelentős többletköltséget okozhat nekik – mondja Dr. Barta Ákos. – A másik gyakori buktató az eltérő életvitel.

Fontos, hogy a bérlők személyisége összepasszoljon a tanulási, alvási, társasági és tisztasági szokások terén is. Ha valaki csendes, és a tanulásra koncentrál, akkor hosszú távon nem szerencsés, ha a lakótársa gyakran tart házibulit, késő estig fent van, vagy barátokkal tölti meg a nappalit.

Albérletkeresésnél kifizetődő az óvatosság

Sokan most szembesülnek először azzal, milyen egy albérleti szerződés.

– Az első és talán legfontosabb, amivel érdemes tisztában lenni, hogy honnan származik maga a szerződés. Magyarországon nem jellemző, hogy ügyvéd jelenlétében történne a bérleti szerződéskötés, ez inkább kivételnek számít. Ugyanakkor, ha a szerződést egy ingatlanirodán keresztül kapjuk, amely mögött jogi háttér vagy ügyvédi közreműködés is áll, akkor nagy eséllyel megbízható, piackonform szerződésről beszélhetünk.

Az viszont már kockázatosabb, ha egy internetről véletlenszerűen letöltött sablont használnak a felek, ezek gyakran elavultak vagy hiányosak, így vitás helyzetben nem nyújtanak megfelelő védelmet – mutat rá Dr. Barta Ákos. – Az ingatlan birtokba adásakor mindig készüljön átadás-átvételi jegyzőkönyv. Ez legyen részletes, lehetőség szerint fényképes dokumentációval kiegészítve.

A kiadó lakásokkal kapcsolatban gyakoriak az átverések (Kép: Getty Images)

Bár az albérletpiacon ritkán hallunk hangos átveréses esetekről (arról, hogy milyen albérlet-átverésekkel próbálkoznak, itt írtunk korábban), sajnos a veszély létezik, különösen a főszezonban, amikor sok diák egyszerre keres lakást. Az online hirdetések gyors forgása, a túljelentkezés és a piaci nyomás miatt sokan kapkodva döntenek, ez pedig jó terep lehet a csalók számára is.

– Az egyik legfontosabb, amit bérlőként, főleg első albérletes egyetemistaként mindenképp ellenőrizni kell, az a bérbeadó személye. Volt már rá példa, hogy valaki egy rövid távra bérelt lakást több érdeklődőnek is „kiadott”, elkérve tőlük a két havi kauciót, majd eltűnt a pénzzel – figyelmeztet a szakértő.

– Általános szabály még, hogy a túl olcsó ajánlat mindig óvatosságra int. Ha egy lakást a piacon 200 ezer forintért ki lehetne adni, és valaki hirdeti 120 ezerért, az gyanúkelő. Előfordulhat ugyan, hogy egy bérbeadó szándékosan az átlag alá árazza a lakást, hogy gyorsabban találjon megbízható bérlőt, vagy hosszú távra szeretne szerződni, de a piaci ár feléért kínált ingatlanokkal általában valami nincs rendben. Soha ne adjunk át pénzt személyes vagy írásos igazolás nélkül.

Nem utalunk előre, és nem fizetünk foglalót vagy biztosítékot olyan ingatlanra, amit még nem láttunk, vagy amelynél nem ellenőriztük a tulajdonjogot.

Ha megtaláltuk az albérletet, ne halogassuk a döntést

Dr. Barta Ákos lebeszélné a családokat arról, hogy a döntéssel őszig várjanak, hátha később lejjebb mennek az árak.

– A tapasztalat azt mutatja, hogy a gyors döntés sokkal biztonságosabb megoldás, mert a ponthatárok kihirdetése után hirtelen felpörög a kereslet, és az egyetemisták tömegesen jelennek meg a bérleti piacon – fogalmaz. – Sok család esik abba a hibába, hogy egyetlen hétvégére időzítik a budapesti lakásnézést, megnéznek nyolc-tíz ingatlant, majd azt tervezik, hogy két hét múlva otthon, nyugalomban eldöntik, melyik lenne a legjobb.

A valóság azonban az, hogy mire döntenek, a legtöbb szóba jöhető lakás már nincs meg, és olyan ingatlanra kényszerülnek, ami rosszabb állapotú, drágább, vagy messzebb van az egyetemtől – mondja. – Ezzel szemben, ha időben, akár augusztus elején sikerül lakást bérelni, akkor a hallgatónak lesz ideje berendezkedni, ráhangolódni az új élethelyzetre. Anyagilag nem biztos, hogy rögtön spórolást jelent, hiszen szeptemberig lehet egy üres hónap, de a lelki nyugalom, a stresszmentes költözés és a biztos hely is komoly érték.

Kiemelt kép: Getty Images