Amikor nyaralásról van szó, honfitársaink többségének automatikusan vagy a Balaton ugrik be, vagy Budapest, mintha csak ezen a két helyen lehetne tartalmasan eltölteni a szabadságot. Persze, szuper helyek, nem vitatjuk, de mi lenne, ha idén egy kicsit letérnénk a túlzsúfolt M7-esről, és a járt utat elhagynánk a járatlanért? Három belföldi úti cél, ahol tartalmasan és költséghatékonyan nyaralhatunk.

1. A varázslatos Tisza-tó

A Tisza-tónak már a léte is igazi csoda. Nem tudom, számítottak-e rá a tervezői, amikor 1968-ban kijelölték a gátak helyét, és elkezdték letermelni az ártéri erdőket, hogy ez lesz belőle. 1973-ban helyezték üzembe a Kiskörei-víztározót, amellyel a legfontosabb cél az volt, hogy egyenletes vízellátást biztosítsanak a száraz, aszályra hajlamos alföldi mezőgazdasági területek számára, illetve szabályozzák a Tisza vízszintjét.

A százhuszonhét négyzetkilométeres víztározó bámulatos gyorsasággal népesült be a vízivilág lakóival.

Holtágak, csatornák, zegzugos nádasok jöttek létre, ezeket pedig hamar birtokba vették a pontyok és harcsák, kócsagok és gémek, valamint más különleges halak és madarak. A víztározót először a horgászok fedezték fel maguknak, majd jöttek a fürdőzők is. Rohamosan nőtt a környék népszerűsége, ám a kérdésre, hogy „Hol nyaraltatok idén?”, azt válaszolni, hogy a „Kiskörei-víztározónál”, nem hangzott túl szexin, úgyhogy ügyes marketingesek úgy döntöttek, profilt kell váltani.

Így született meg valamikor a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján a Tisza-tó, Magyarország második legnagyobb állóvize. (A hivatalos neve ma is az eredeti.) A tó körül ezernyi dologra van lehetőség: fürdőzésre, horgászatra, csónakázásra, kajakozásra, a legkülönfélébb vízi sportokra, kerékpározásra a tó körüli gáton (kb. 65 km). A régió Európa egyik legjelentősebb madárvonulási területe, így a madármegfigyelés is kiemelt program.

A poroszlói Tisza-tavi Ökocentrum Európa legnagyobb édesvizű akváriuma.

Itt az ember testközelből szemlélheti, miként úsznak el a feje fölött a hatalmas vizák vagy a játékos vidrák. A két szomszédos település, Tiszaabád és Tiszaszalók, sokáig amolyan se veled, se nélküled viszonyban volt egymással, míg a 19. század végén végül végleg összebútoroztak, és megszületett Abádszalók, amely ma nyüzsgő turistaközpont és fürdőváros képét mutatja.

A „Tisza-tavi Siófok” egyben a környék buliközpontja is, ennek minden előnyével és hátrányával együtt. Az állóvizek és holtágak növénye a sulyom, ami igen bőségesen terem augusztusban a Tisza-tavon, és csak nagyon kevesen tudják róla, hogy ez valójában egy szebb időket látott, egykor kifejezetten népszerű gyümölcs. A tó környékén több kalandpark is található, például Tiszafüreden a Kalandsziget.

A Tisza-tó egyre felkapottabb nyaralóhely, és ez az árszínvonalon is kezd meglátszani, bár még bőven alatta van a balatoninak. Egy átlagos vendégéjszaka 12 000-15 000 forintba kerül fejenként, egy lángos 1200-1500 forint, míg a hazai vízpartokon obligát tengeri hal, a hekk tíz dekája 900 és 1300 forint között mozog.

2. Zempléni kaland szívvel és lélekkel

Nem lennénk meglepve, ha kiderülne, hogy a Zemplén a hazai turizmus legjobban őrzött titka. Sokan nem is gondolnák például, hogy a Zemplén fővárosának is becézett Sátoraljaújhely igazi adrenalinparadicsom. A város fölé magasodó Magas-hegy ugyanis nem szimpla kirándulóhely, hanem a Zempléni Kalandpark otthona.

Itt található Magyarország leghosszabb libegője és bobpályája. De az igazi kihívást az átcsúszópályák jelentik. A Sólyom nevű drótkötélpálya több mint egy kilométer hosszan siklik át a hegyek között, nyolcvan kilométer per órás sebességgel – garantáltan torkunkban dobog majd a szívünk, miközben lábunk alatt suhan el a táj. A hegy lábánál pedig ott van maga a város, Sátoraljaújhely, hangulatos főterével és a Kazinczy Ferenc Múzeummal, amely leginkább a város történetét mutatja be. Magával Kazin­czyval a ma már Sátoraljaújhelyhez tartozó Széphalmon A Magyar Nyelv Múzeuma foglalkozik, mely a Kazinczy család egykori birtokán található.

A múzeum a magyar nyelv kalandos történetét meséli el az ősi gyökerektől kezdve egészen a mai modern szlengig. A kiállításból kiderül, hogyan születtek olyan, ma már teljesen természetesen hangzó szavaink, mint a bizonyítvány, a lelkes vagy a korszak. De Széphalomnál a Zemplénnek még messze nincs vége. A túrázás szerelmesei számára a hegység belseje maga a földi paradicsom. Máshol nem található, kristálytiszta patakok, sűrű erdők várják őket, és olyan varázsos helyek, mint a mesésen felújított füzéri vár, amelyik egy meredek oldalú vulkáni kúpon magasodik.

Vagy a több mint három évszázados tetszhalál után most újraéledő regéci vár, ahol II. Rákóczi Ferenc a gyerekkorát töltötte. Továbbá arról se feledkezzünk meg, hogy csak egy kőha­jításnyira vagyunk a Tokaji borvidéktől. És hogy mindez mibe kerül? A Zemplén továbbra is a pénztárcabarát úti célok közé tartozik. Egy vendégéjszakát egy helyi vendégházban már átlagosan 10 000-14 000 forintért el lehet tölteni fejenként. A Kalandparkban egy kombinált jegy, ami több extrém csúszást is tartalmaz, nagyjából 10 000-15 000 forint körül mozog, és egész napos programot jelent. Egy kiadós étkezés egy helyi étteremben 4000-5000 forint, egy pohár minőségi tokaji furmint pedig 1000-1500 forint.

3. Vidám napok a Viharsarokban

Alig hisszük, hogy a magyar otthonokban sűrűn hangzik el az a mondat, hogy „Figyeljetek, nyaraljunk idén a Viharsarokban!”, pedig… Pedig a Viharsarok igazán meghálálja a ráfordított időt és pénzt. Kezdjük mindjárt a nevével, ami eseménydús helyszínt sejtet. A név a 20. század elején ragadt a régióra, és két oka is van. Az egyik teljesen prózai: a Kárpát-medence fölött összecsapó légtömegek miatt itt valóban hevesebbek a nyári viharok, de ez ne ijesszen meg senkit, a napsütéses órák száma itt az egyik legmagasabb az országban.

A másik ok társadalmi: a 19-20. század fordulóján ez a vidék volt a szegényparaszti lázongások, a „társadalmi viharok” központja. Íróink, mint Illyés Gyula, tették a nevet országosan ismertté. A Viharsarok fővárosa Békéscsaba, amit Munkácsy Mihály városának is neveznek. A világhírű festőművész ugyanis számtalan szállal kötődik Békéscsabához, amely méltón meg is emlékezik róla: jelenleg hét Munkácsyhoz köthető szobor található itt. Természetesen van szobor, nem is egy, a Munkácsy Mihály Múzeum területén is. Az intézmény féltett kincse a festményekből és relikviákból álló Munkácsy-gyűjtemény, melynek alapját a festő özvegyétől származó hagyaték jelenti.

Békéscsabán Munkácsyn kívül csak egy dolog szent és sérthetetlen – a csabai kolbász. Ez nem csak egy étel, hanem kulturális örökség, a helyi identitás része. Aki itt jár, annak kötelező megkóstolnia egy igazi, paprikás vastagkolbászt a csabai piacon (szerda és szombat a kiemelt piacnapok, de mindig nagy a nyüzsgés). A Viharsarokhoz a csabai kolbászon kívül további négy hungarikum is köthető, mégpedig a gyulai kolbász, a békési szilvapálinka, a makói vöröshagyma és a medgyesi dinnye, aminél a helybéliek szerint nincs finomabb az országban, de az egész világon sem.

A Viharsarok vitathatatlanul legszebb városa Gyula, aminek igazi különlegessége – a gyulai kolbász mellett – a történelmi örökség, a fürdőkultúra és a természet egyedülálló harmóniájában rejlik.

A helyi vár Közép-Európa egyetlen épen maradt síkvidéki téglavára, közvetlenül a vár mellett található a gyönyörűen felújított Almásy-kastély, amely egy arisztokrata család életét mutatja be interaktív módon, a két épületet pedig egy hatalmas, kétszáz éves fákkal teli őspark öleli körül. A híres Gyulai Várfürdő szintén itt a kastélyparkon belül, a fák árnyékában található, és minden megvan benne, amit egy vízi paradicsomtól elvár az ember.

Szarvas igazi oázis, a Szarvasi Arborétum pedig egy botanikai csodavilág, ahol különleges fű-, fa- és virágfajták között sétálgathatunk. Itt van a Mini Magyarország makettpark is, ami páratlan a maga nemé­ben. Egyrészt itt az ország leghosszabb szabadtéri vasútmakettpályája, másrészt körbejárható és megcsodálható itt a történelmi Magyarország közel száz ikonikus épülete, köztük olyan, kevésbé ismert kincsek, mint például Fraknó vára, a lőcsei városháza vagy éppen a törcsvári kastély, amiről mai tulajdonosai azt állítják, hogy itt élt Drakula gróf.

És hogy a Viharsarok menynyire pénztárcakímélő? Nos, ez a vidék még mindig a legbarátságosabb árú régiók egyike. Egy éjszaka egy helyi panzióban kijön 10 000-15 000 forintból fejenként. Egy kiadós kolbásztál 3500-5000 forint körül van. Egy egész napos jegy a pazar Gyulai Várfürdőbe 5000-6000 forint. A Szarvasi Arborétumba és a Mini Magyarország makettparkba a kombinált felnőttbelépő 3800,
a gyermekbelépő pedig 2800 forint.

Kapcsolódó: Kirándulás Kőszegen – Egy hétre elegendő programot kínál

Fotók: Glix, Profimedia

Kattints a galériába és nézd meg az úti célokat!

4 fotó