Nagyot nevet, amikor kicsúszik a számon, hogy egy bájos Keljfeljancsi babára emlékeztet. Azt hiába lökték, dobálták a gyerekeim kiskorukban, századszor is a talpára billent. Szemerédi Évát is lökte, dobálta a sors, mégis mindig talpra állt, és a mosolyát sem veszítette el. V. Kulcsár Ildikó írása.