Szilágyi Éva: Haragvó istenek

A görög mitológia mély nyomokat hagyott az emberiség képzeletvilágában, a világirodalomban és a művészetekben, s rengeteg tanulsággal szolgál a lélekbúvárok számára. Mi mindet tudhatunk meg az érzelmekről, az érzelmek zűrzavaráról, a lélek rezdüléseiről, a jó és a rossz tulajdonságokról a mitológiában! Ragadjunk ki egyetlen kérdést: a bosszút.

Hűséges feleség, hűtlen férj

Zeusz és Héra háromszáz évig szerették egymást, az istenek atyja csak ezután tette hitvesévé Hérát, aki nővére és neje volt egy személyben. A hű feleség nehezen viselte férje hűtlenségét. Zeusz gyorsan megkívánt egy-egy istennőt vagy halandót, csalta a feleségét, számos gyereke született más asszonyoktól. Héra nem nézte tétlenül férje kicsapongásait, féltékenysége bosszúra, Zeusz megleckéztetésére késztette.

Isteni bába

Léto például engedett a csábításnak, ám amikor ikermagzatait, Apollóm és Artemiszt várva földönfutóvá vált, sehol sem fogadták be a várandós asszonyt, mindenki rettegett Héra bosszújától, senki sem mert Léto segítségére sietni. A terméketlen Délosz szigete végül befogadta Létót. Az istennők is Déloszra érkeztek, csak a szülést segítő istennő hiányzott, a féltékeny Héra ugyanis eltitkolta előtte a várható eseményt. A segítők túljártak a bosszúálló Héra eszén, szelek szárnyán járó követüket elküldték az isteni bábáért, és a gyermekáldást hozó végül világra segítette az isteni ikreket: Apollóm és Artemiszt.

Héra nem békül

Szemeié szépsége megigézte Zeuszt. A legnagyobb isten halandó szerelme minden kérését teljesítette. Héra bosszút forralt Szemeié ellen. Dajkának adva ki magát, azt tanácsolta a királylánynak: kérje Zeuszt, hogy teljes isteni pompájában látogasson el hozzá. Égi szekéren, mennydörögve és villámokat szórva jelent meg Zeusz. Szemeié hálószobája lángba borult, s az isten magzatát hat hónapja szíve alatt hordó nő ijedtében szörnyethalt. Zeusz a fejletlen magzatot combjába varrta, s mikor eljött az ideje, világra hozta Dionüszoszt. Parancsára a kisfiút lányruhába öltöztették, így rejtegették Héra elől. De a féltékeny istennőt nem lehetett kijátszani, ezért Zeusz, Héra bosszújától tartva, Dionüszoszt kecskebakká változtatta, s a nimfáknak adták át a gyermeket. Később Dionüszosz, a bor istene, Héra minden cselszövése ellenére fölkerül: az Olümposzra, a halhatatlan istenek közé.

A bosszú jelképe: Elektra