Az Egy nap a városban bloggere fedezte fel, hogy a Mexikói úti aluljárót láthatatlan kezek vették gondjaikba: az összefirkált, mocskos falakat hófehérre festették, és az egész alagutat telerajzolták nyuszikkal és macikkal. A színezést láthatóan félbehagyták, de a szerző már így is örült a változásnak. „Budapest legfélelmetesebb aluljárója nagyon cuki lett” – írta. Az olvasók pillanatokon belül kiderítették, hogy az alkotó az a lány, aki egyébként divattervezők maradék anyagaiból varr állatos figurákat, és a MÁV Színezd újra! című pályázatán kapott lehetőséget arra, hogy jópofa lényekkel népesítse be a zord falakat. „Szuperjó volt festeni, és az emberek nagyon kedvesen fogadták – írta a Facebookon a „Nyúlgyáros”, amikor a műve elkészült. – Igazi meditatív tevékenység ilyen körülmények között csendet teremteni magamban és magam körül.”

Nyilván naivitás azt gondolni, hogy a falra rajzolt nyuszik jótékonyan hatnak a bűnözési statisztikákra, de bizonyára jót tesz az ember lelkének, ha a vandalizmus nyomai helyett pozitív energiákkal találkozik hazafelé. Egy szociális építészetről szóló, a társadalom és az építészet kapcsolatával foglalkozó könyv szerint a mindennapi környezetként jelenlévő építmények (óvodák, templomok, gyártelepek stb.) és a közterek még akkor is formálják a környéken élőket, ha az emberek be sem teszik a lábukat oda.

Hasonlóan vélekedik az a tanulmány is, ami egészen a barlangrajzokig és az egyiptomi hieroglifákig vezeti vissza a graffiti és a street art történetét. „Valahol a világon egy fal most is arra vár, hogy megnézzék, megítéljék, megbecsüljék. Ez a fal tudja, hogy inspirálhat másokat, és az is lehet, hogy egyszer feldühít valakit” ‒ fogalmaz a szerző, és példának az ismeretlenségbe burkolózó, Banksy néven elhíresült alkotót hozza fel. Ő az, aki bemászott a londoni állatkertbe, és a pingvinekhez azt festette a falra: „Unjuk a halat”, a British Museumban pedig titokban egy bevásárlókocsival vadászó ősember képét akasztotta ki. Legutóbbi fricskája az volt, hogy miután egy árverésen a Lány léggömbbel című alkotása elkelt egymillió fontért, a képkeretbe rejtett papírvágó ledarálta a művet.

Nekem mondjuk szimpatikusabb egy nyuszikat rajzolgató lány, aki falfestés után nem veri szét az aluljárót.

Pór Attila

Fotó: facebook.com/Nyúlgyár