Ezek az emberek szenvednek: egy szó is beindíthatja az öngyilkosságot

Depresszió és öngyilkosság. Két téma, amely nem is szétválasztható, gyakorlatilag kéz a kézben jár. Interjú Balázs Judit gyermek és ifjúságpszichiáterrel.

Bár viszonylag sokat hallani a depresszióról, mégis számos tévhit lengi körül. Sokan bagatellizálják és összekeverik a „depis” hangulattal, a lustasággal, a gyengeséggel. Úgy tartják: a depresszióból „ki lehet jönni”, csak akarat kérdése. Azonban az orvostudomány jelenlegi álláspontja szerint ez egy betegség, a kezeletlen, súlyosabb fajtája pedig tragédiához is vezethet:

a legtöbb öngyilkosság mögött depresszió, vagy egyéb pszichés betegség áll.

De miért nem fordulunk szakemberhez, amikor baj van, és egyáltalán, mit mondjunk a depressziós ismerősünknek, szerettünknek? Miért veszélyes tévhit az, hogy aki beszél az öngyilkossági tervéről, az úgysem fogja megtenni? És vajon lehet akkora a pszichés szenvedés, hogy a páciens eutanáziát kérjen?
Balázs Judit professzor, gyermek és ifjúságpszichiáter, felnőtt pszichiáter, szakorvos több évtizede kutatja és tanítja az öngyilkosság mögött húzódó okokat, a hajlamosító tényezőket, rizikófaktorokat, ahogy a depresszió természetéről is sokat tud mesélni. Ám a két téma nem is szétválasztható, gyakorlatilag kéz a kézben jár. A szakember azt is elmondja, miért.

Bogdán László öngyilkosságával kapcsolatban lehetett olyan posztokat olvasni a Facebookon, hogy jobban kellett volna a környezetének figyelni, jobban kellett volna szeretni őt… Eltávolítva a konkrét esettől a kérdést: mi segíthet igazán egy súlyos depressziós számára? Hol kezdődik, és hol ér véget a környezet felelőssége?
Míg az enyhe depresszió kezelésére pszichoterápia, a súlyos depressziós megbetegedés esetén a szakmai szabályok szerint pszichoterápiás és gyógyszeres kezelés együttes adása ajánlott.

Tehát a depresszió egy olyan kezelést igénylő betegség, mint bármilyen más szomatikus/testi kórkép. Épp ezért, ha fennáll valakinél depresszió, ez nem az ő vagy a környezete felelőssége, ez az állapot bármelyikünknél felléphet.

Ugyanakkor sokat tud segíteni, ha a barátok, a rokonok, a munkatársak odafigyeléssel fordulnak a depressziós személy felé, ha jelzik neki, hogy látják, nincs jól és szívesen segítenek neki. Azonban hozzátenném, hogy a környezetnek gyakran nem könnyű a depresszió apró jeleit észrevenni, mert azokból egy-egy pár napig akár egészségeseknél is fennállhat, így sokszor nem tűnnek veszélyesnek: ilyen lehet a túl sok, vagy éppen a túl kevés alvás, a megváltozott étkezési szokások (alig eszik, vagy éppen állandóan eszik – ezzel párhuzamosan nagyon lefogy vagy meghízik), illetve a rosszkedv, az ingerlékenység, vagy az önbizalomhiány. Igazából az tűnhet fel a környezetnek, hogy valami változás történt a korábbiakhoz képest, esetleg több területen is.

Le tudná festeni, milyen érzésekkel küzdenek a betegek?
A betegek gyakran beszámolnak teljes kilátástalanságról, arról, hogy valamiféle bezártságot élnek meg, és/vagy azzal szembesülnek, hogy olyan dolgok, amiket korábban könnyedén tudtak végezni, most nehezen, vagy nem is mennek. Ez a szakszóval funkciókárosodásnak nevezett jelenség kihathat az életük számos területére, például egy pénztáros nem tud visszamosolyogni a vevőre, egy tanárnak hatalmas feladat leadni az óráját, amit korábban könnyedén, élvezettel csinált, egy fiatal, aki szeretett hétvégén bulizni, koncertekre járni, most nem bír elindulni. Ez egy bezárt világ, amelyben fájdalmassá, nehézkessé válnak a hétköznapi feladatok. Gyakran tehetetlennek, feleslegesnek érzik magukat a depresszióval küzdő személyek, az önértékelésük jelentősen csökken, és a fentiek miatt pedig bűntudatuk, lelkiismeret-furdalásuk is van Felléphet halálvágy, vagy öngyilkossági gondolatok, tervek is megjelenhetnek.

Azt is szeretném hangsúlyozni a depresszió megélésével kapcsolatban, hogy ezek az emberek szenvednek, és a pszichés fájdalom hasonló, mint a fizikai fájdalom.

Balázs Judit (Fotó: Nagy Tamás/nőklapja.hu)

2019-ben nagy port kavart Noa Pothoven, a 17 éves holland lány esete, aki kért és kapott is eutanáziát depressziós állapotában. Önnek mi a szakmai véleménye, lehet a pszichés fájdalom akkora, hogy az indokolttá tegye az eutanáziát?

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 300 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Ízelítő a cikk tartalmából
Miért nem választható szét a depresszió és az öngyilkosság?
Mik a legnagyobb tévhitek a depresszióval kapcsolatban? Miért nem az akaraton múlik, hogy a beteg jobban legyen?
Mivel segíthetünk és mivel árthatunk egy depressziósnak, hogyan reagáljunk, ha valaki a halálvágyról beszél?
Próbáld ki most kedvezményesen!