„A boldogság titka, s a művészet csúcsa úgy élni, mint mindenki más, s mégsem hasonlítani senkihez” – szól az idézet Simone de Beauvoirtól, aki tényleg úgy élt és alkotott, hogy nem lehetett senkihez sem hasonlítani. A francia írónőre és filozófusra születésének 112. évfordulóján emlékezünk.

Tekintélyes név és szigor

A francia írónő és filozófus 1908. január 9-én Párizsban látta meg a napvilágot, Simone Lucie-Ernestine-Marie-Bertrand de Beauvoir néven. Szigorú, katolikus családban nevelkedett, talán ennek is köszönhető, hogy egész életében küzdött a konformizmus ellen. 14 évesen elfordult a vallástól, és a tudományok világa iránt kezdett érdeklődni: tanult matematikát és irodalmat, majd a Sorbonne-on filozófiát hallgatott. A pedagógus szakvizsga megszerzése után olyan városokban tanított, mint Marseille, Rouen és Párizs.

Két filozófus, egy magazin

21 éves korában, az egyetemen ismerkedett meg Jean-Paul Sartre-ral, akivel nemcsak élettársi, de munkakapcsolatban is volt: közösen hozták létre például a Modern Idők (Les Temps Modernes) című irodalmi magazint, mely egy Charlie Chaplin-film nyomán kapta nevét. A kiadvány 74 év után, 2019-ben szűnt meg.

Világhír, útinaplók, díj

Az igazi áttörés A vendég és A mások vére műveknek köszönhetően az 1940-es években érkezett meg Beauvoir számára, aki ettől fogva az irodalomnak élt. A világsiker nem sokkal később, 1949-ben jött: A második nem című, mintegy 600 oldalas kötettel, – mely máig úttörő mű a modern feministák körében – számos országba jutott el, az utazások élményeit pedig útinaplókban és riportkönyvekben rögzítette. Egy későbbi, 1954-es regénye, a Mandarinok a modern francia irodalom egyik legjelentősebb alkotása lett, ezért Beauvoirt még ugyanebben az évben a Goncourt-díjjal jutalmazták.

Gondolkodó és példakép

Írói és filozófusi munkássága mellett a 20. század második felének meghatározó feminista és egzisztencialista gondolkodójaként is tekintenek rá. Olyan nő volt, aki nemcsak a második világháború után stabillá vált fogyasztói társadalomra, de az ifjúságra is mélyen hatott.

Elkötelezett szerző, filozófus, ember és nő

Simone de Beauvoir jelentős szerző, újságíró, irodalomkritikus, politikafilozófus és aktivista is volt. Mélyen foglalkoztatta a nők sorsa, ráadásul békeharcos hírében is állt: több háború ellen tiltakozott, és támogatta a francia diákmozgalmat is a ’60-as években. Független értelmiségi nő, sőt ideál volt, aki az egyenlőséget hirdette.

A legnépszerűbbek

Legismertebb, magyarul is megjelent művei közé tartozik az Egy jó házból való úrilány emlékei, amiben fiatalkori küzdelmeiről mesél, a Szelíd halál, mely egy személyes tragédia, édesanyja elvesztése nyomán született, és a korábban már említett A második nem, ami valójában egy társadalomelemző és bölcselkedő mű a nők helyzetéről. Mindezek mellett népszerű a hazai olvasók körében a Mandarinok, az Amerikai útinapló, vagy éppen A megtört asszony, hogy csak néhányat említsünk.

Magánélet és búcsúzás

Habár Sartre megkérte a kezét, Beauvoir sosem ment férjhez és gyermeke sem született. A férfivel viszont élete végéig közeli kapcsolatban maradt, olyannyira, hogy egészen haláláig, 1980-ig ápolta őt. Erről, és a filozófus utolsó éveiről A búcsúzás ceremóniája című írásban értekezik.

Örökké együtt

Simone de Beauvoir 1986. április 14-én, 78 évesen tüdőgyulladás következtében hunyt el. Jean-Paul Sartre-ral közös sírja a párizsi Montparnasse-i temetőben található.

 

Szöveg: L. J.

Képek: Getty Images, Pinterest

(biography.com)

Ez is érdekelhet

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!