Nemi bérszakadék Magyarországon: miért keresnek a nők átlagosan 17,8%-kal kevesebbet, és hogyan változtathat ezen az új EU-s bérátláthatósági irányelv?

A múlt heti lapszámban egy összeállítás kapcsán arról beszélgettem az egyik alanyommal, hogy a magyar vállalkozónők nehezen hiszik el, hogy ugyanolyan jók, mint a hasonló vállalkozást felépítő férfiak. Ezzel összefüggésben hajlamosak a munkájukat alulárazni, mert azt gondolják, örülniük kell annak is, ha ennyit kapnak érte.

Mindez arról jutott eszembe, hogy az egyenlő díjazás napja idén október 27-re esett. A világnap érzékletesen világít rá a nők és a férfiak munkabére közti különbségre: ha a férfiak­ éves keresetét vesszük alapul, október 27-e és december 31-e között a nők már ingyen dolgoznak. Döbbenetes adat.

Bár gyakran halljuk, hogy a nemek közötti bérszakadék csökken, a számok nem ezt mondják. Az Európai Unióban a legfrissebb, 2023-as adatok szerint a nők átlagosan 12 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Magyarországon még rosszabb a helyzet: 17,8 százalék a különbség, ami havi bruttó 130 ezer forintot, évente több mint 1,5 millió forintot jelent.

Sok nő nem is tudja, hogy kevesebbet keres, mint ugyanazt a munkát végző férfi kollégája, mert erről nálunk nem illik beszélni (Fotó: Getty Images)

Sok nő nem is tudja, hogy kevesebbet keres, mint ugyanazt a munkát végző férfi kollégája, mert erről nálunk nem illik beszélni. A bérezés témája tabu, de egy rossz helyre küldött e-mail, egy fénymásolóban maradt ­fizetési papír mindig beszédes.

Kapcsolódó: Vége a bértitoknak? Rohamra számítanak a HR-esek

A pletykák útján terjedő kellemetlen érzések pedig taccsra vághatják a munkahelyi jó hangulatot.

Egy uniós jogszabálynak köszönhetően jövőre ezen a téren változás jöhet: egy új irányelv segítségével jogunk lesz megtudni, hogy a munkahelyünkön mekkora a nők és a férfiak fizetése közötti különbség, és jogunk lesz jelezni, ha úgy érezzük, valami nincs rendben.

A változás egyik kulcseleme, hogy a bizonyítás a munkáltatóra hárul: ha a bérkülönbségek nem indokolhatók objektív tényezőkkel, akkor az érintett munkavállalók kártérítést kérhetnek, a cégeknek pedig szankciókkal is számolniuk kell. Ez alapjaiban alakíthatja át azt a szokásrendet, amelyben eddig leginkább az információ hiánya akadályozta meg, hogy a dolgozók a méltányos bérezésért felszólaljanak.

Kapcsolódó: Egyetlen olyan európai ország van, ahol a nők többet keresnek

Kiemelt kép: Getty Images

Ajánlott videó