„Ha másfél fokkal melegebb lesz, akkor veszünk majd egy erősebb légkondit” – mondta nemrég egy ismerősöm, és ezzel szépen rávilágított arra, hogy fogalma sincs a globális felmelegedésről. Mi több: a problémára éppenhogy a legrosszabb választ adná egy nagyobb áramfogyasztó használatával, ami tovább fokozná a szén-dioxid-kibocsátást: ez aztán az önmaga farkába harapó kígyó!

A másfél Celsius-fok bűvös szám: ekkora globális felmelegedés még kezelhető, megállítható, netán vissza is fordítható. Sajnos a tavalyi kemenceforró év rámutatott arra, hogy elképzelhető, hogy éppen mostanában lépjük át ezt a határt. Ha pedig elindul a szabályozhatatlan folyamat, az előbb-utóbb a technikai civilizáció végéhez vezet.

A GreenDependent Intézet négy éve tartó Másfélfokos életmód projektje hét európai országban vizsgálta, az emberek mire lennének hajlandók azért, hogy klíma- és emberiségbarát módon éljenek. „Ugyan, mit tehet egyetlen ember?” – legyintene ismerősöm, miközben éppen a nyavalyás légkondiját szerelteti a falra. Hát, nagyon is sokat: a szén-dioxid-kibocsátás kétharmada köthető a mindennapi szokásokhoz és életmódhoz. Alakíthatunk a közlekedésünkön például. A legszörnyűbb, pokolian környezetszennyező dolog a repülés. Helyette az autó is jobb. Országon belül autó helyett a vonat (már ha nem kell pontosan megérkeznünk), városon belül pedig a tömegközlekedés, a kerékpár vagy a gyaloglás. Az életmódváltás része a húsevés csökkentése. A felmérés szerint a magyarok a vegánságot vállalnák be a legkevésbé. De ha csak kevesebbszer ennénk húsfélét, és kerülnénk a marhahúst, amelynek előállítása a leginkább energia- és vízigényes, már sokat tennénk a környezetért.

Jó hír – vagy éppen rossz –, hogy Magyarország összlakossága eleve másfél fokos életmód szerint él, azaz viszonylag kicsi az ökológiai lábnyoma, mivel az emberek jelentős része nem engedheti meg magának a repülést, a sztékhabzsolást, az autózást, és sajnos olyanok is vannak honfitársaink­ között, akik a fűtést sem. Sírjunk ezen, vagy nevessünk? Ki-ki vérmérséklete szerint. De dühösnek lenni is ér.