Szlovén Riviéra: paloták és természet
Ha valakinek nem Horvátország az első gondolata, akkor Budapesten – továbbá Székesfehérváron, Veszprémben vagy éppen Zalaegerszegen – felszállhat olyan vonatra is, amely az Isztriai-félsziget túloldalára, Koperbe tart, amely Szlovéniához tartozik. Szlovénia tengerpartja nem nagy, de közel van Magyarországhoz, és élményekben, valamint látnivalókban gazdag. Koper városa eredetileg egy szigeten volt – és Kecske-szigetnek hívták –, amelyet csak a 19. században kötöttek össze a dinamikusan fejlődő többi városrésszel úgy, hogy betemették az elválasztó tengercsatornát. Az őslakos kecskéket a velencei hódítók űzték el, az ő uralmuk alatt alakult ki az óváros középkori jellege, amely mind a mai napig fennmaradt. Kopernek ez a meglehetősen nagy kiterjedésű régi része megannyi meghitt terével, gótikus és reneszánsz palotáival, nyüzsgő vagy csende
s, szűk utcáival teljes egészében autómentes. Koper Közép-Európa legfontosabb tengeri kapuja, amelyen éves szinten tizennégymillió tonnás áruforgalmat bonyolít le. Aki tehát kíváncsi a daruk és konténerek végeláthatatlan tengerére, az menjen a kikötőbe, és ott megnézheti. A városhoz egészen közel van a szlovén riviéra, a Slovenska obala aranyhomokos partja, és nincs messze Izola strandja sem, amely kifejezetten családoknak való a könnyű megközelíthetőség okán.
Noha a szlovén riviéra viszonylag rövid, mégis itt található az egyik legszebb terület az egész Adriai-tenger partján. Izola és Piran között van a Strunjan-félsziget és az azonos nevű nemzeti park, amely egy, a Trieszti-öbölbe nyúló, védett partszakaszból áll. Itt rejtőzik a hetvenhat méter magas sziklák alatt a Moon Bay, azaz a Hold-öböl, amely háborítatlan természetes szépségében tündököl. Igazi tengerparti paradicsom ez, mely ideális a természetkedvelőknek és a családoknak, és egyórás sétára található Izolától vagy Pirantól, mivel autóval nem megközelíthető.
Rijeka: Korzózzunk!
Magyarország határaihoz a legközelebb eső tengerparti település a horvátországi Rijeka, olaszul (és magyarul) Fiume. A város tele van magyar emlékekkel. Nem csoda, hiszen a századfordulóra Magyarország egyik legfontosabb települése lett, a magyar export kulcsvárosa, az ország kapuja a világ felé, áruforgalmát tekintve a mediterrán térség ötödik és egész Európa tizedik legnagyobb kikötője. Fiume legszebb és leghíresebb sétálóutcája a Korzó, amelyet a magyar időkben Kossuth korzónak hívtak. (Hogy az Osztrák–Magyar Monarchia hivatalnokai erre miként adtak engedélyt, rejtély.) A Korzóra rávezető Adamićeva ulicát pedig korábban Andrássy útnak nevezték, és ha valaki hasonlóságot vél felfedezni a fiumei és az ugyanilyen nevű budapesti út között, az bizony nem a véletlen műve. A Korzó valóban csodálatos, megvan benne minden, ami egy élettel teli és elegáns tengerparti település varázsos hangulatához szükséges.
Mivel Rijeka nemcsak kikötőváros, hanem egyben az ország harmadik legnagyobb városa, annak, aki a tengerben szeretne fürdőzni, a belvárostól kicsit északabbra vagy délebbre kell mennie. Autóval egyik sem távolság, de ha gyalog mennénk, a vasúti pályaudvarhoz legközelebb a Sablićevo strand található. Rijeka legjobban felszerelt strandjának pedig a Pločét mondják.
Opatija: a Monarchia emléke
Budapestről vasúton szintén átszállás nélkül érhető el Opatija, vagy olasz/magyar nevén Abbázia, amely Fiumétől mindössze tizenhat kilométerre, de már a Kvarner-öbölnek a túlpartján található. Ha valaki monarchiabeli emlékeket jön felfedezni Horvátországba, itt megtalálhatja. A meredek, sziklás domboldalban megbúvó villák a 19. század végét idézik. Ekkoriban vált ugyanis Abbázia a Monarchia második legkedveltebb (gyó
gy)üdülőhelyévé, Karlsbad után. A városnak fénykorában villamosvonala is volt, amely tizenkét kilométer hosszan kötötte össze Matulji és Lovran települést. Azóta ezt leszerelték, de cserébe megnyitották a Lungomarét, amely egy majdnem tíz kilométer hosszú, kiépített tengerparti sétány, ahol zavartalanul andaloghat fel s alá, akinek ehhez van kedve. Mint már említettük, Abbázia tengerpartja alapvetően sziklás, de a városi strand egy részét homokkal töltötték fel a gyerekes családok kedvéért. A legnépszerűbb strand a Slatina, ahol szintén kreáltak egy kisebb homokos részt.
Itália: Grado kicsit a miénk
A legközelebbi tengerpartok felsorolásából nem maradhat ki Olaszország, amelynek divatos tengerparti üdülőhelyei tényleg csak alig néhány kilométerrel vannak messzebb az eddig ismertetett desztinációknál. Az egyik legközelebbi olasz városka
mindjárt a legszebb is, amit az Adria csak kínálni tud: Grado, amelyhez nekünk, magyaroknak meglepően sok közünk van. Először is ide menekült Aquileia püspöke a magyar tömegturizmus első hulláma, Attila és hunjai elől 452-ben. Másodszor pedig az osztrákok 1815-ben egyszerűen elfoglalták az olaszoktól, és így Grado az 1867-ben megalakult Osztrák–Magyar Monarchia része lett – tehát egy kicsit a miénk is.
Grado igazán varázsos kis város, ahol minden egyszerre van jelen, ami csak szép az Adrián. Tíz kilométer hosszúságú homokos strandja sorozatban harminchét éve nyeri el a legtisztább vizű strandoknak járó kék zászlót, tizenhat éve pedig a gyerekbarát strandoknak járó zöld zászlót. Grado száz szigetből – amelyek többsége csak vízi úton közelíthető meg – és tizenhatezer hektárnyi lagúnából áll, úgyhogy az olasz Velencének is mondhatnánk, ha Velence nem lenne eleve olasz. De a csónakázók mellett a biciklistákra is gondoltak, hiszen negyven kilométeres kerékpárút-hálózat teszi lehetővé, hogy két keréken járják be a csodálatos természeti adottságokkal rendelkező belső területeket. Noha már régóta a turizmus a fő bevételi forrás, valamennyi halászat még folyik Gradóban, úgyhogy aki hajnalban kel, a p
arton egyenesen a bárkából veheti meg a halat. Grado méltán büszke történelmi központjára, amelyet régi halászházak, kanyargós sikátorok, csinos kis terek és növényekkel díszített lépcsők tesznek felejthetetlenül hangulatossá.
Lesz nyár jövőre is!
Ha kis szerencsénk van, egész olcsón lejuthatunk, idén ugyanis nemcsak az Adria IC-vel, hanem a nyolcvanas évek hangulatát idéző éjszakai vonattal is lehet(ett) utazni a horvát, sőt, a szlovén tengerpartra is. A Retro Istria augusztus 26-ig közlekedik Budapest és Koper, illetve Rijeka/Fiume között – más éjszakai vonatokhoz képest jóval alacsonyabb komfortú régebbi járművekkel, de nagyon kedvező áron, már huszonhárom eurótól tengerparti utazást kínálva. A MÁV továbbá valamennyi horvátországi és szlovéniai járatára kibocsát korlátozott számban úgynevezett START Europa jegyeket, amelyek még ennél is kedvezőbbek, például a hat és tizenöt év közötti gyerekek öt euróért utazhatnak. Családoknak ideális, csak sietni kell, mert a rendelkezésre álló jegyeket gyorsan elkapkodják.
Tengernyi érdekesség
Magyarországnak tengere először 1091-ben volt, amikor Szent László király elfoglalta Horvátország megürült trónját. Innentől kezdve egészen 1918-ig, az első világháború végéig Horvátország úgynevezett reálunióban a Magyar Királyság része volt, ami azt jelentette, hogy a horvátok saját törvényeik szerint élhettek, szabadon gyakorolhatták vallásukat, és saját „alkirályt” választhattak. „Tengerhez, magyar!” – így kiáltott fel szenvedélyesen Kossuth Lajos 1846-ban, mert úgy érezte, a magyar elit bűnösen elhanyagolja a tengerhez való kijutást. Kossuth a hazai ipar és kereskedelem fejlesztése miatt vágyott ki a tengerre, hiszen ahogy írta is, „Engem tengerünkhöz a fiumei vasut ügye vitt”. Az, hogy a tengerben fürdeni is lehet, talán meg sem fordult a fejében.
Fotó: unsplash / Margareta Nemes, Getty Images, profimedia.hu, puzzlepix / seasons agency
A nyitóképen szlovéniai tengerpart
