Az élet dolgai a Nők Lapja 2021/38. számából.

A Covid mindent felülírt, különösen a munka világában, és éppen arra világított rá, hogy rugalmas beosztás mellett mindent meg lehet oldani. Sokszor jobban is.

Még mindig keressük, mi lenne a mindenki számára kielégítő, optimális munkaidő. Ismét előtérbe került a négynapos munkahét ötlete, amely már az 1970-es évek óta létezik. A járvány alatti válsághelyzetben sok cég számára jelentett megoldást, de kérdéses, hogy hosszú távon működhet-e.

Izlandon bevált

A négynapos munkahét eddigi leghosszabb kísérlete Izlandon zajlott, 2015 és 2019 között. A programban több mint 2500 dolgozó vett részt, vagyis az ország munkavállalóinak egy százaléka. A munkaidőt 35-36 órára csökkentették, miközben mindenki megkapta a korábbi fizetését. Különféle irodákat, óvodákat, szociális intézményeket és kórházakat is bevontak. A beszámolók alapján a dolgozók kiegyensúlyozottabbak és kevésbé stresszesek lettek, emellett nőtt a termelékenység is, így nem volt érezhető a napi kétórás kiesés. Sőt, az emberek elkezdtek jobban kötődni a munkahelyükhöz, mert érezték a megbecsülést. A kutatók szerint az állami szektor tökéletes terep a rövidebb munkahét bevezetésére. Mára Izland munkaerejének 86%-a ebben a rendben dolgozik.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.
Próbáld ki most kedvezményesen!
Az előfizetés ára az első hónapban csak 500 Ft, ezt követően 1490 Ft havonta. Ha van már előfizetésed, lépj be .