A járvány megjelenése óta a hírek szerint a teljes lakosság öt, míg a szupergazdag New York-iak negyven százaléka hagyta el a várost. Ez már a vég kezdete? Vagy van kiút a gazdasági és szociális válságból, hiszen New York varázsa örök?
A közel tízmilliós New York az USA egyik legnagyobb beutazási pontja, így nem csoda, hogy Amerikában itt robbant be először a Covid–19. Tetőzésekor a majd félmillió fertőzöttből 32 ezren vesztették életüket. A tömeges halálozások egyik oka, hogy bár minden idősek otthonában elrendelték a látogatási tilalmat, a kórházban ápolt betegeket tesztelés nélkül engedték vissza. Emellett a határzár bevezetésekor több ezren tértek haza súlyosan fertőzött országokból, így hurcolva be a vírust. Ijesztő volt látni, hogy a világ egyik leggazdagabb városában a betegeket kórházi folyosókon és sátrakban gyógyították, a rengeteg holttestet pedig gyűjtőkamionok szállították tömegsírokba. Ezért hagyták el sokan a várost, vagy vonultak home office-ba.
Lassú kilábalás
A válság New Yorkot érintő gazdasági és szociális hatásairól Kaló Máté külpolitikai elemzőt kérdeztük. – A legnagyobb cégek, ingatlanberuházások New Yorkban csoportosulnak, ezért a termelés leállása, a szolgáltatások és az azokra való igény visszaesése hatalmas csapást mért a város gazdaságára – mondja. – A szövetségi költségvetésnek már eddig is több ezer milliárd dollárjába került a gazdaság felszínen tartása. A tőkeerős országok szívesen adnak hitelt az USA-nak, ezért rövid távon nem kell aggódniuk a gazdaság stabilitása miatt. Az adóbevételek csökkenése, a tőketartalékok felélése és a jövőbeni kiszámíthatatlan költségek viszont hosszú távon megbéníthatják New Yorkot is. A válság első hónapjaiban a munkanélküliségi ráta 14 százalék fölé ugrott, aztán visszaesett 8 százalékra, de még most is magas. Ha az álláspiac nem bővül, a lakosság nem talál új munkahelyet, nem tudják fizetni a magas albérletárakat, így olcsóbb környékre költöznek, a lakáskiadásból élők pedig csődbe mehetnek. A bajbajutottakat támogatni kell, de a munkanélküli-segélyt a dolgozók adóiból fizetik. Minél kevesebb az adó és több a kiadás, annál inkább eladósodik a szövetségi kormány. A várhatóan elhúzódó válság miatt a lassúbb kilábalás lesz jellemző.
Ingyenes teszt
Sándor Krisztián – augusztus óta a New York Egyetemen tanuló újságíró – mesél az ismerőseitől hallott tavaszi egészségügyi-szociális krízisről és a mindig megújulni képes város poszttraumás stresszből való lassú felépüléséről.
– Egy Brooklynban élő kórházi nővértől tudom, hogy tizenkét órákat voltak szolgálatban, kevés volt a szabad ágy, a védőfelszerelés. Az egész országból hívtak egészségügyi dolgozókat, akár lényegesen magasabb fizetésért. Augusztusban a Times Square-en rajtam kívül hat ember sétált, egyikük egy hajléktalan. Október 1-jétől viszont az éttermek, kávézók 25 százalékos helykihasználással, fedett téren is kiszolgálnak. A házhoz szállításnak is nagy kultúrája van. A legismertebb ételfutár cégnél fix havi díjért az adatbázisukban található összes étteremből korlátlan mennyiségben lehet rendelni. Most jöttek ki az első statisztikák, hogy a vendéglátóhelyek mintegy fele csődbe mehet, főleg Manhattanben, amit eddig a Wall Street és a gigavállalatok tartottak el. A Bloomberg hírügynökség adatai szerint a Wall Street-i dolgozók közül tízből egy jár be az irodába, a többiek otthonról végzik a munkájukat. Viszont a tacoárus, akihez korábban leszaladtak ebédért, ezzel nincs kisegítve. A luxuslakásokat úgy hirdetik, hogy a leendő bérlőnek idén már nem kell lakbért fizetnie, ha hosszú távra szerződik. A múzeumok lassan nyitnak, de a látogatás előtt regisztrálni kell, csak korlátozott számú érdeklődőt fogadnak. A város több pontján lehet ingyenes tesztet csináltatni. A lokális gócpontok irányítószámokra vannak lebontva, így látszik, hol ugrott meg a fertőzések száma. Az elmúlt évtizedekben több krízis miatt is temették New Yorkot. A 70-es években az ipar kitelepülése után a metropoliszból lepukkant drogtanya lett. Viszont indult a neoavantgárd mozgalom, ami adott nekünk egy világhírű graffitiművészt, Basquiatot. 2001-ben, a World Trade Center elleni terrortámadás sokkja után Brooklyn az indie zene fellegvára lett. A 2010-es évektől nagyszabású építkezések kezdődtek a városban, ez most a vírus miatt átmenetileg „guillotine-szerű” véget ért. New York pár évig még biztos nyögni fogja a válság hatásait, de kizártnak tartom, hogy ne támadna fel.
New York Forever
A városnak több olyan ütőkártyája van, amely miatt, válság ide vagy oda, a cégek és a munkavállalók nagy része nem fogja elhagyni, így hattyúdala egyelőre utópia maradhat.
– Amerikában a cégek és a magánemberek helyben és a szövetségi kasszába is fizetik a közterheket – magyarázza Kaló Máté. – A demokrata vezetésű, jól képzett munkaerővel bíró államokban, mint amilyen New York is, magasak az adók. Viszont ezzel arányos az újraelosztás, az állam társadalmi szerepvállalása. A járvány miatt a kórházaknak kiutalt segélycsomag és a kiesett adóbevételek ezért rengették meg a helyi költségvetést. Ezzel szemben a republikánus beállítottságú államokban alacsony az adó. A cégek az utóbbi kategóriába tartozó helyeket (pl. Florida vagy Texas) részesítik előnyben, ezért néhányan a kedvezőbb kondíciókat kínáló államokba költözhetnek. A vállalatok viszont szimbiózisban élnek a szolgáltatókkal. Egy pénzügyi cég működéséhez például szükség van könyvelő-, bróker- vagy kockázatkezelő cégre. Emellett a teljes dolgozói állományt és infrastruktúrát sem lehet mozgatni vagy lecserélni. A költözés tranzakciós költsége így olyan magas lenne, hogy nem érné meg. Emellett a tőzsde továbbra is ott van, ezért a legfontosabb gazdasági szereplők maradni fognak. A magasan képzett munkaerő nívós életszínvonala köré épült várost a tősgyökeres New York-iak nem fogják csak úgy elhagyni. New Yorknak varázsa van. Nem azért laknak ott az emberek, mert nincs más választásuk, hanem mert érzelmileg kötődnek hozzá. Pezsgő kulturális élete, a Broadway, a Szabadság-szobor, a Central Park az amerikai álom szimbólumai. Így New York gravitációjának megroppanása a válság ellenére is a „science fiction kategóriába” tartozna.
Fotó: Getty Images
Ha úgy érzed, az itt felvetett gondolatok közül néhány, vagy akár több is megszólított, gyere beszélgetni a Nők Lapja Szövegelő csoportjába!
