- Fejenként mintegy 65 kg élelmiszert dobunk a kukába évente.
- Az élelmiszerhulladék egy része hasznosítható lenne.
- Az almahéjból készült lekvár igazi zero waste finomság lehet.
Az élelmiszerpazarlás ma az egyik legnagyobb kihívásunk. Fejenként több tíz kiló élelmiszerhulladékot termelünk csak azzal, hogy kidobjuk a szikkadt kenyeret, a fonnyadt zöldséget vagy éppen az alma héját. Pedig ezekben még rengeteg érték rejlik. Ha egy kicsit más szemmel nézünk rájuk, könnyen lehet belőlük olyan finomság, amivel nemcsak a környezetet kíméljük, hanem saját magunknak is örömet szerzünk.
Mire jó az alma héja?
Az alma héját a legtöbben gondolkodás nélkül kidobjuk, pedig tele van rosttal, C- és K-vitaminnal, valamint antioxidánsokkal, amelyek erősítik az immunrendszert és támogatják az emésztést. Található benne béta-karotin, B-vitaminok és ásványi anyagok, például kálium, magnézium és vas is. Ha kidobjuk a héjat, a gyümölcs legértékesebb részétől fosztjuk meg magunkat.
De miért is tennénk ilyet, ha mennyei lekvárt is főzhetünk belőle, amit
pirítósra kenve, palacsintába vagy sütibe töltve éppen úgy élvezhetünk, ahogy gasztroajándékba is adhatunk.
A hab a tortán, hogy ehhez semmiféle zselésítő anyagra, vagy befőzési adalékra nincs szükségünk. Az alma héja és a magház körüli rész ugyanis nagyon gazdag pektinben. A pektin egy természetes növényi rost, amely vízben oldódva zselés állagot képez.
Főzés közben a hő hatására a sejtfalból felszabadul, a cukor és a sav (például a citromlé) pedig elősegíti, hogy stabil, kocsonyás textúrát alkosson. Emiatt lesz a lekvár „magától” sűrű, zselés, külön zselésítő adalék hozzáadása nélkül is.
Napi egy alma nemcsak az orvost, de a felesleges kilókat is távol tartja (Fotó: Unsplash/ Priscilla Du Preez 🇨🇦)
Érdekesség, hogy a legtöbb ipari dzsem- és lekvárkészítő zselésítő por valójában ugyanezt a pektint használja, csak kivonva és koncentrált formában.
Szóval, ha legközelebb mondjuk almás pitét csinálsz, eszedbe ne jusson kidobni a héjakat! Készüljön belőle lekvár!
Almahéjlekvár recept
Hozzávalók:
- kb. 500 g alaposan megmosott almahéj (kb. 8–10 nagyobb alma héja)
- 300 g cukor
- 1 liter víz
- fél citrom leve és reszelt héja
- 1 teáskanál fahéj
- 2–3 szegfűszeg
- opcionálisan gyömbér, esetleg kevés reszelt alma a sűrűséghez
Elkészítés:
- Az almahéjakat tedd egy lábasba, öntsd fel a vízzel, add hozzá a citromlevet, majd lassú tűzön főzd kb. 30 percig, amíg a héjak teljesen megpuhulnak.
- Botmixerrel pürésítsd a masszát, majd szűrd át, ha teljesen sima lekvárt szeretnél.
- Add hozzá a cukrot és a fűszereket, majd főzd további 20–30 percig, amíg sűrű, lekvárszerű állagot kapsz.
- Forrón töltsd tiszta, fertőtlenített üvegekbe, zárd le, és állítsd fejre 5 percre.
- Hűvös, sötét helyen hónapokig eltartható.
Tipp: ha szeretnéd még tartósabbá tenni, egy kevés reszelt almát is főzhetsz bele, így a pektintartalom tovább segíti a sűrűsödést.
Az almahéjlekvár nemcsak finom, de ízletes lépés az élelmiszerpazarlás csökkentése felé is. Legközelebb, amikor almát hámozol, jusson eszedbe: ami elsőre szemétnek tűnik, abból lehet a nap legfinomabb nassolnivalója.
Mit készítsünk még a héjakból?
Ha egyszer ráérzel a „héjmentés” ízére, nem fogsz tudni leállni vele! Az almahéj mellett számos más gyümölcs és zöldség héja is aranyat ér. A narancs- és citromhéjból illatos kandírozott finomság készülhet, reszelve pedig sütemények és italok fűszere lehet. A krumplihéjat sütőben ropogós chipsként sütheted meg, a cukkini- vagy répa héját pedig szintén ropogtatnivalóvá varázsolhatod.
A hagymahéj kiváló természetes festék húsvéti tojásokhoz, a banánhéj pedig a növényeknek lehet tápanyagbomba komposzt formájában. A legfontosabb pedig, hogy ezek a „melléktermékek” tele vannak rosttal, vitaminokkal és ásványi anyagokkal is – kár lenne őket veszni hagyni.
Kapcsolódó: Csudaegészséges legolcsóbb gyümölcsünk, az alma
Kiemelt kép: Getty Images
