A modern szülői lét gyakran az egyensúlyozás művészete – munka, háztartás, nevelés és pihenés között. Nem csoda, hogy sokan rövid szünetekre nyúlnak a telefonjukhoz vagy tabletjükhöz, még a gyermekeik közelében is. Ám egy friss tanulmány szerint ez a gyakorlat messze nem olyan ártalmatlan, mint elsőre tűnik.

Az Új-Dél-Wales-i Wollongongi Egyetem kutatói több mint 15 000 öt év alatti gyermek adatait elemezték, és megállapították: ha a szülők gyakran használják a digitális eszközeiket a gyermekeik jelenlétében, az észrevétlenül, de komolyan visszaveti a kicsik agyi fejlődését.

Mi történik a gyermeki agyban?

Az elemzett gyerekeknél gyengébb teljesítményt mértek a tervezési és szervezési feladatokban, csökkent figyelmi képességet, valamint nehézséget az érzelmek szabályozásában. Ezek a kognitív készségek az iskolai sikeresség, a társas kapcsolatok és a lelki egészség alapjai. A tanulmány szerint nem pusztán arról van szó, hogy a gyerekek másolni kezdik a képernyőfüggő mintákat – sokkal mélyebb hatások érvényesülnek.

A gyerekek számára a szülő figyelme nem luxus, hanem alapvető szükséglet.

Ha egy kisgyermek figyelemre vágyik, de csak egy félvállról odavetett választ kap, vagy egyáltalán semmit, az frusztrációt szül – hosszú távon pedig érzelmi bizonytalansághoz, önértékelési problémákhoz és fokozott szorongáshoz vezethet.

A képernyők helyett szemkontaktus, figyelmes hallgatás, közös játék – ezek adják meg azt az érzelmi biztonságot (Fotó: Getty Images)

A képernyő közelsége elég a károkozáshoz

Különösen megdöbbentő a kutatás azon megállapítása, hogy a negatív hatás nemcsak akkor jelentkezik, ha a szülő aktívan figyelmen kívül hagyja a gyereket, hanem már akkor is, ha rendszeresen jelen van egy digitális eszköz a közös időtöltések – például játék vagy étkezés – során. A gyerekek így kevesebb lehetőséget kapnak a tanulásra, az érzelmi visszacsatolásra és a kreatív tevékenységekre, amelyek elengedhetetlenek a mentális fejlődéshez.

A vizsgált családokban a szülők közel 70%-a használt képernyőt a gyermeke jelenlétében naponta többször – ez a szokás tehát nem kivétel, hanem szinte norma.

A magas intelligencia jele lehet, ha ezért rajong a gyerek

A tanulmányból kiderül, hogy a képernyők árnyékában felnövő gyerekek körében gyakrabban fordulnak elő dühkitörések, szabályszegések és impulzív viselkedés. De a legaggasztóbb megállapítás, hogy ezek a gyerekek nagyobb valószínűséggel élnek meg szorongást, félelmet, szomorúságot – vagyis a depresszió klasszikus tüneteit.

Mindez különösen ijesztő annak fényében, hogy már régóta tudjuk:

a korai gyermekkori tapasztalatok jelentős mértékben befolyásolják az agy struktúráját és működését.

A kutatók szerint a szülői válaszkészség és figyelem a gyermek számára biztonságot és kiszámíthatóságot jelent – ezek hiányában a gyermek stresszválasz-rendszere túlterhelődhet.

Legfontosabb jó példát mutatni

A tanulmány szerzői hangsúlyozzák: további kutatásokra van szükség annak meghatározásához, hogy mikor a legkárosabb a szülői technológiahasználat, és mely digitális tevékenységek jelentik a legnagyobb figyelemelvonást.

Egy azonban biztos: már azzal is sokat tehetünk gyermekeink egészségéért, ha tudatosítjuk magunkban, milyen példát mutatunk. A képernyők helyett szemkontaktus, figyelmes hallgatás, közös játék – ezek adják meg azt az érzelmi biztonságot és kognitív ösztönzést, amelyből később stabil, kiegyensúlyozott felnőttek épülhetnek.

5 mondat, amit szülőként sose mondj a gyerekednek

Kiemelt kép: Getty Images