Mint a 80-as években születettek közül oly sokan, én is imádtam a Barbie babákat. Leginkább öltöztetni szerettem őket, és erre az örömre vezetem vissza a karrierválasztásomat is. Több mint húsz éve dolgozom divatstylistként, és néha ma is úgy érzem magam, mint gyerekként – csak most babák helyett élő embereket öltöztetek. Gyakran művészeti ágként gondolok a divatra, hiszen egy gyönyörűen megtervezett és kivitelezett ruha felér egy műalkotással. A legjobban pedig azt szeretem, amikor a segítségemmel a nők szebbnek és erősebbnek érzik magukat attól, amit viselnek