Mi köze a lenmagnak egy doboz tejhez?

Elsőre talán semmi. Pedig a kettő között érdekesebb az összefüggés, mint gondolnád. A tehenek takarmányozásában ugyanis az omega-3 zsírsavban gazdag lenmagnak is fontos szerepe lehet. De hogyan kerül ez a növény a tej történetébe, és miért foglalkozik ezzel egy tejfeldolgozó vállalat? A Tarka Kék Fehér Szív tejek mögött egy Magyarországon még kevéssé ismert gazdálkodási szemlélet áll.

–HIRDETÉS–

Egy jól ismert termék, új megközelítésben

A Naszálytej idén ünnepli váci tejüzemének 50. évfordulóját. Az elmúlt évtizedekben mindig kereste az új lehetőségeket: a Magic Milkkel a laktózmentes tejtermékek, a Zöldfarmmal pedig a biotermékek világában járt új utakon. Ezt a nyitottságot képviseli a 2021-ben bevezetett Tarka is, amelynek játékos neve a magyar tarka szarvasmarhát idézi.

De vajon milyen újdonságot lehet még hozni egy olyan jól ismert, mindennapi termék esetében, mint a tej? A Naszálytejnél ezúttal nem egy új ízben vagy csomagolásban keresték a választ, hanem egy egészen más területen: a tejtermelés szemléletében.

Egy szemlélet, amely felkeltette az érdeklődést

A Naszálytej 2023-ban ismerkedett meg a nemzetközi Kék Fehér Szív programmal. A kezdeményezésben az keltette fel a vállalat érdeklődését, hogy nem a tej feldolgozására, hanem már a tehenek takarmányozására helyezi a hangsúlyt. Hiszen az, hogy mit esznek az állatok, jelentősen befolyásolja a tej összetételét és minőségét is. Ez a szemlélet jól illeszkedett a Naszálytej törekvéséhez, hogy a tejtermelés egész folyamatát tudatos odafigyelés jellemezze.

(Forrás: Naszálytej/Tarka tej)

A programban fontos szerepet kap az omega-3 zsírsavban gazdag lenmag, valamint a fűfélék és a lucerna, miközben a takarmányozásból kizárják a pálmaolajat és az import szóját. A Naszálytej számára további előnyt jelentett, hogy a tulajdonosi körhöz tartozó tehenészetek révén adottak voltak a feltételek a szemlélet gyakorlati megvalósításához.

Az elhatározást azonban hosszú felkészülés követte.

Két év munka egy apró jelölés mögött

A Jász-Föld Zrt. jászladányi tehenészetében közel két évig tartott a felkészülés és az átállás. A takarmányozást a program előírásaihoz kellett igazítani, ami nemcsak az alapanyagok megválasztását, hanem a gazdaság mindennapi működését is érintette. A folyamatot rendszeres vizsgálatok kísérték, hiszen fontos volt nyomon követni, hogyan jelennek meg a takarmányozás változásai a tej összetételében. Az eredményeket laboratóriumi vizsgálatokkal is ellenőrizték.

A kitartó munka eredményeként 2026-ban a tehenészet már teljes egészében a Kék Fehér Szív program követelményei szerint működött. A jelölés használata azonban nem egyszeri teljesítmény elismerése: a folyamatos ellenőrzések célja, hogy a tej meghatározott összetételi jellemzői hosszú távon is megfeleljenek az előírásoknak. Így a Tarka Kék Fehér Szív tejek mögött nemcsak egy közel kétéves átállás, hanem egy magyar tehenészet mindennapokban is fenntartott, ellenőrzött termelési gyakorlata áll.

Mit árul el a Kék Fehér Szív logó?

Ha legközelebb Tarka Kék Fehér Szív tejet választasz, érdemes közelebbről is megnézned a dobozát. A logó ugyanis nem egy új feldolgozási technológiát vagy a tejhez hozzáadott különleges összetevőt jelöl. Azt mutatja meg, hogy a magyar tej egy olyan gazdaságból származik, ahol a takarmányozástól kezdve ellenőrzött követelmények szerint folyik a termelés.

És hogy mi köze mindehhez az omega-3 zsírsavban gazdag lenmagnak? Most már tudod: fontos része annak a tudatos takarmányozásnak, amelyre az egész program épül.

Mert ami a tejesdobozon látszik, az csak a történet vége. Az igazán érdekes rész jóval korábban kezdődik.

6 fotó

A Kék Fehér Szív programról és a Tarka tejekről további érdekességeket a Naszálytej honlapján olvashatsz.

Kiemelt kép és fotók: Naszálytej/Tarka tej

Ajánlott videó