Veréb egy városi korláton, elmosódott épületekkel a háttérben.

A zaj, amit már észre sem veszünk, állatok életébe kerülhet – ezt mutatta ki egy új kutatás

Az autók zúgása, a városok moraja, a hajók motorjának hangja: nekünk már fel sem tűnik, az állatoknak azonban akár végzetes is lehet. Egy friss kutatás szerint a zajszennyezés a túlélésüket is veszélyezteti.

A reggeli csúcsforgalom zaja, egy elhaladó vonat vagy a távolban dolgozó munkagépek hangja. Annyira megszoktuk ezeket, hogy sokszor már észre sem vesszük őket, pedig ami nekünk csak háttérzaj, az az állatvilágban élet-halál kérdése lehet. A Science folyóiratban megjelent új kutatás minden eddiginél átfogóbb képet ad arról, milyen pusztítást végezhet az emberi zajszennyezés a természetben.

Az eredmények pedig még a kutatókat is meglepték.

Zajszennyezés: 138%-kal is nőhet az állatok halálozása

A belfasti Queen’s University kutatói 214 kísérleti vizsgálat eredményeit elemezték, amelyek 177 állatfajt érintettek hat kontinensen. A vizsgált fajok 80%-ánál a zaj legalább egy élettani, fejlődési vagy viselkedési jellemzőt megváltoztatott. A kísérletek összesített eredményeiben pedig 138%-kal magasabb halálozást mutattak ki zajterhelés mellett.

Kapcsolódó: A zajszennyezés az emberi szervezetre sincs éppen jó hatással

De hogy mit jelent ez a gyakorlatban? A kutatók példája szerint ha zaj nélkül 100 állatból 10 pusztulna el, azonos körülmények között zajnak kitéve körülbelül 24 pusztulhatna el. Fontos azonban, hogy ez nem a világ összes állatára vonatkozó halálozási adat, hanem különböző kísérletek eredményeinek statisztikai összesítése.

Hogyan ölhet a zaj, ha nem okoz közvetlen sérülést?

Vörös házimacska elkapott egy madarat a kertben

A városi zaj nemcsak az állatok kommunikációját zavarhatja meg, hanem a ragadozók és zsákmányállataik viselkedésére is hatással lehet. A kutatások szerint a zajszennyezés az állatok túlélési esélyeit is ronthatja. (Forrás: Getty Images)

A zajszennyezés egyik legnagyobb veszélye, hogy megzavarja az állatok mindennapi életét. A ragadozók például sokszor a hangok alapján találják meg zsákmányukat. Zajos környezetben a vizsgálatok szerint két és félszer annyi erőfeszítést tettek a vadászatért, mégis 25%-kal kevesebb zsákmányt ejtettek el. A veszély ráadásul a zsákmányállatokat sem kerüli el. A zaj elnyomhatja a közeledő ragadozó hangját, így később veszik észre a fenyegetést.

A kutatás emellett fokozott sejtszintű stresszt, hormonális változásokat, valamint a szaporodást és az utódgondozást érintő zavarokat is kimutatott.

A városi madarak egyre hangosabban énekelnek, mégis halkul a madárdal

A városi madaraknak már egymást is egyre nehezebb meghallaniuk. Ahogy korábban a Nők Lapjában is írtunk róla, egyes énekesmadarak a forgalom zaját túlkiabálva próbálnak kapcsolatot tartani társaikkal. Ez azonban nem pusztán kényelmetlenség: a madáréneknek fontos szerepe van a párválasztásban és a terület védelmében, így a zaj az állatok szaporodását is közvetve befolyásolhatja.

És itt rögtön lesz is egy ellentmondás. Miközben egyes városi madarak hangosabban énekelnek, a természetből egyre inkább eltűnik a madárdal. Egy korábban bemutatott nemzetközi kutatás szerint Európában és Észak-Amerikában a madárállomány fogyatkozásával a természet hangképe is halkabbá és kevésbé változatossá vált. Vagyis miközben a megmaradt madarak egy része kénytelen túlénekelni az emberi zajt, egyre kevesebb madár hangját hallhatjuk.

Az út, amely nem is létezett, mégis elűzte a madarakat

De hogy mennyire zavarja az állatokat önmagában a zaj? Arra amerikai kutatók még 2013-ban egészen különleges kísérlettel keresték a választ. Egy idahói, autóutaktól távoli területen hangszórókat helyeztek el, amelyekből közlekedési zajt játszottak le. Az autók tehát csak hangként léteztek.

Az eredmény megdöbbentő volt: amikor bekapcsolták a hangszórókat, 28%-kal kevesebb madarat figyeltek meg a területen, mint a csendes időszakokban, egyes fajok pedig szinte teljesen elkerülték a helyet. A kísérlet bebizonyította, hogy egy élőhelyet akkor is kevésbé vonzóvá tehetünk az állatok számára, ha egyetlen fát sem vágunk ki, és egyetlen autó sem halad át rajta. Elég lehet hozzá pusztán a zaj.

A verebektől a tengeri halakig: így károsítja a zaj az állatokat

A közlekedési zajnak kitett házi verébfiókáknál például gyengült a ragadozókkal szembeni védekezőképesség, és a korai öregedés jeleit is megfigyelték. A zajszennyezés ráadásul a párkeresést is megnehezítheti. Egy amerikai kísérletben az erdei békák nőstényei közlekedési zajban nehezebben találtak el a hímek hívóhangja felé, miközben stresszhormonjaik szintje is megemelkedett.

A tengerek mélyén sem jobb a helyzet. A friss Science-kutatásban vizsgált atlanti tőkehalak fiatal egyedei zajhatás alatt lassabban fejlődtek, lárvakorban pedig nagyobb eséllyel pusztultak el. A bálnák és delfinek számára a hajóforgalom zaja különösen veszélyes lehet, hiszen megzavarhatja a kommunikációjukat, a tájékozódásukat és a táplálékszerzésüket is.

Vagyis a zaj nemcsak azt befolyásolja, mit hallanak az állatok, hanem azt is, hogy képesek-e párt találni, táplálkozni és túlélni.

A kutatók szerint ezért nem elég csak az állatok élőhelyét megvédeni, hanem annak természetes hangkörnyezetét is óvni kell. A jó hír, hogy a zajszennyezés bizonyos szempontból könnyebben megszüntethető (volna), mint sok más környezeti ártalom. Ha elhallgatnak a gépek, megszűnik a zajforrás is. 

A kutatást vezető dr. Hansjoerg Kunc szerint a zajszennyezés veszélyeit eddig jelentősen alábecsültük. „A kutatás megmutatja, hogy a zajszennyezés világszerte alábecsült veszélyt jelent a vadon élő állatokra” – hangsúlyozta a szakember, aki szerint a természetes hangkörnyezetet ugyanolyan komolyan kellene védenünk, mint magukat az élőhelyeket. Ennek egyik módja olyan csendes övezetek kialakítása lehet, ahol az állatok menedéket találhatnak az emberi zaj elől.

Kiemelt kép: Getty Images

Ajánlott videó