A következő három-öt évben jelentősen átalakulhat a magyar élelmiszer-kiskereskedelem – erre figyelmeztet Nagypéter Sándor, a közel ötszáz termelőt tömörítő DélKerTÉSZ elnöke a Pénzcentrum beszámolója szerint. A változások hátterében több, egyelőre tervezett vagy lehetséges intézkedés áll: az árrésstop kivezetése, a kiskereskedelmi különadó módosítása, valamint a plázastop esetleges feloldása.
Ezek nemcsak a nagy áruházláncok közötti versenyt alakíthatják át, hanem a hazai termelők, a vidéki kisboltok és végső soron a vásárlók helyzetét is.
Drágábbak lesznek az élelmiszerek az árrésstop kivezetése után?
Az árrésstop korlátozza, hogy a kereskedők mekkora árrést alkalmazhatnak bizonyos termékeken. A szabályozás célja a fogyasztói árak fékezése, a termelők szerint azonban az intézkedés a beszállítókra is jelentős nyomást helyezett. A DélKerTÉSZ adatai szerint a paprika és a paradicsom termelői ára a nyári szezonban közel 10 százalékkal csökkent, amiben a szervezet szerint az árrésstop is meghatározó szerepet játszott.
Fontos azonban különbséget tenni a termelői és a bolti ár között: attól, hogy a termelő kevesebbet kap a termékéért, még nem biztos, hogy a vásárló ugyanilyen mértékű árcsökkenést tapasztal.
Az árrésstop megszüntetése pedig jelent automatikus drágulást.
A kereskedőknek nagyobb mozgásterük lehet az árképzésben, de a vásárlók árérzékenysége és az üzletláncok közötti verseny korlátozhatja az áremeléseket. Nagypéter Sándor szerint a szabályozás kivezetése a termékválasztékra és az akciókra is kedvezően hathat. Ez azonban egyelőre szakmai várakozás, nem garantált következmény.
Olcsóbb lehet a paprika és a paradicsom? Áfacsökkentést sürgetnek a termelők
Komoly változások előtt állnak az élelmiszerboltok! (Forrás: Getty Images)
A DélKerTÉSZ szerint a hazai zöldség- és gyümölcstermelők versenyképességét az is javíthatná, ha az érintett termékek általános forgalmi adóját 27 százalékról 5 százalékra csökkentenék. A szervezet fokozatos bevezetést is elfogadhatónak tartana: elsőként a hazai termelés szempontjából meghatározó friss vagy hűtött zöldségek és gyümölcsök kerülhetnének a kedvezményes áfakulcs alá. Egyelőre azonban javaslatról van szó, nem elfogadott áfacsökkentésről.
A parlament elé benyújtott adótörvénycsomagban a 24.hu november 3-i beszámolója szerint nem szerepelt ilyen intézkedés.
Mennyivel lehetne olcsóbb a zöldség és a gyümölcs?
Nézzünk egy egyszerű példát! Ha egy termék jelenleg 1270 forintba kerül, és 27 százalékos áfát tartalmaz, akkor a nettó ára 1000 forint. Ha ugyanerre a termékre 5 százalékos áfa vonatkozna, változatlan nettó ár mellett 1050 forintot fizetnénk érte.
Ez 220 forintos, vagyis nagyjából 17,3 százalékos árcsökkenést jelentene. A számítás azonban csak azt mutatja meg, mekkora lenne az áfakulcs változásának elméleti hatása. A tényleges bolti ár attól is függne, hogy a kereskedők és a beszállítók mennyit érvényesítenének az adócsökkentésből az áraikban.
Jól járhatnak a kis, családi élelmiszerboltok?
A következő években nemcsak az árak, hanem az is változhat, hol vásárolunk. Nagypéter Sándor szerint a kiskereskedelmi különadó változása és a plázastop esetleges feloldása tovább erősítheti a diszkontláncokat, miközben egyes közepes méretű, hazai tulajdonú üzletláncok nehezebb helyzetbe kerülhetnek. A szakember ugyanakkor úgy véli, az árrésstop megszüntetése a kisebb vidéki, családi boltok számára is teremthet új lehetőségeket.
Ez különösen fontos lehet azokon a kistelepüléseken, ahol a helyi élelmiszerbolt nem csupán kényelmi kérdés: az idősebbek vagy az autó nélkül élők számára sokszor ez a legkönnyebben elérhető bevásárlási lehetőség. A kisboltok megerősödése azonban nem biztos. A nagy láncokkal szemben a beszerzési árak, a szállítási költségek és a vásárlóerő továbbra is komoly kihívást jelenthetnek.
Mi fizetjük meg a kiskereskedelmi különadót?
A kiskereskedelmi különadó változása szintén hatással lehet az üzletek működésére, de félrevezető lenne azt állítani, hogy minden adóemelés automatikusan megjelenik a bolti árakban.
A vállalatok többféleképpen reagálhatnak: emelhetnek árakat, csökkenthetik a nyereségüket, visszafoghatják a beruházásaikat, vagy más költségeiken takarékoskodhatnak.
Hogy végül mekkora terhet hárítanak át a vásárlókra, az többek között a versenytől és a kereslettől függ. A családi költségvetés szempontjából ezért nemcsak az lesz érdekes, hogy egy-egy alapélelmiszer ára hogyan változik, hanem az is, mennyibe kerül majd összességében a heti bevásárlás.
A következő időszakban érdemes lehet az egyes boltok egységárait és akcióit összehasonlítani, mert az árrésstop esetleges kivezetése után a kereskedők árazási gyakorlata is változhat. Egyelőre tehát nem lehet biztosan megmondani, hogy a magyar családok olcsóbban vagy drágábban vásárolhatnak majd. Az viszont látszik, hogy az élelmiszer-kereskedelem előtt álló döntések a boltokon túl a mindennapi kiadásainkat is érinthetik.
Kapcsolódó: Tej, kenyér, túlélés – Így gondolkodik a Z generáció a növekvő élelmiszerárakról
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!