- Az ókori Egyiptomban jól ismerték a véres vizelet jelenségét.
- Egyes történeti beszámolók szerint a fiúk felnőtté válásával is összekapcsolták.
- A különös tünetet okozó parazitafertőzés ma is létezik.
A Nílus az életet jelentette az ókori Egyiptom lakóinak, de a folyó vizében veszélyes élősködők is rejtőztek. Az egyik parazitafertőzés olyan gyakori tünetet okozott, hogy bizonyos közösségekben idővel már természetesnek tekintették.
A fiúk véres vizeletét egyes beszámolók szerint egyenesen a férfivá válás jelének tartották. A különös jelenség bevonult az orvoslás-történetbe is.
Miért vizeltek véreset az egyiptomi férfiak?
A különös jelenségért egy apró élősködő, a Schistosoma haematobium nevű vérmétely volt felelős. Ez a parazita okozza a schistosomiasis, más néven bilharziózis vagy csigaláz húgyúti változatát. A fertőzéshez még csak le sem kellett nyelni a szennyezett vizet. Elég volt megmártózni benne, halászni vagy a folyóban dolgozni.
A parazita lárvái az édesvízi csigákból a vízbe kerülnek, majd az ember bőrén keresztül jutnak be a szervezetbe. A kifejlett férgek a húgyutak környéki vérerekben telepedhetnek meg. Petéik gyulladást és szövetkárosodást okoznak, aminek egyik legjellemzőbb tünete a véres vizelet.
A Nílus mentén élők számára a vízzel való érintkezés elkerülhetetlen volt. A földművesek, halászok és a folyóban játszó gyerekek különösen folyamatos fertőzésveszélynek voltak kitéve.
Howard Carter feltárja Tutanhamon fáraó sírjának legbelső szentélyét Luxor közelében, Egyiptomban (Forrás: Getty Images)
A vérvizelés a férfivá válás jele volt?
A legkülönösebb nem is maga a betegség volt, hanem az, ahogyan a közösségek értelmezték a tüneteit.
Patricia Rutherford 2000-ben megjelent, az ókori múmiák parazitafertőzéseit vizsgáló tanulmányában korábbi kutatásokra hivatkozva arról ír, hogy az egyiptomiaknál a fiúk véres vizeletét a lányok első menstruációjához hasonlították, és a férfivá válás jelének tekintették.
Ezt az értelmezést persze érdemes óvatosan kezelni. Helmut Kloos és Rosalie David 2002-es történeti kutatása szerint a 20. század elején valóban létezett olyan egyiptomi nézet, ami a fiúk vérvizelését a felnőtté válás természetes, sőt szükséges állomásának tekintette. Arra viszont nincs ugyanilyen erős közvetlen bizonyíték, hogy az ókor egészében is általános volt ez a hiedelem.
Már az ókori orvosok is ismerték a betegséget?
Az egyik legizgalmasabb bizonyíték az időszámításunk előtti 16. századból származó Ebers-papirusz, ami az ókori egyiptomi orvoslás egyik legjelentősebb fennmaradt dokumentuma.
A szövegben szereplő, gyakran aaa-betegségnek nevezett állapotot több kutató a schistosomiasisszal hozta összefüggésbe. Más szakemberek szerint azonban a leírás nem elég pontos ahhoz, hogy biztosan azonosíthassuk a betegséget.
A fertőzés ókori jelenlétét viszont nemcsak írásos emlékek valószínűsítik. A kutatók egyiptomi múmiákban is találtak vérmételypetéket, így tudjuk, hogy az élősködő már több ezer évvel ezelőtt is megbetegítette az embereket.
A betegség sokkal később is komoly problémát jelentett. Amikor Napóleon katonái 1798-ban Egyiptomba érkeztek, az orvosok meglepődve tapasztalták a vérvizelés gyakoriságát. Egy francia katonaorvos olyan országként jellemezte Egyiptomot, ahol még a férfiak is menstruálnak. A valódi kórokozót végül csak 1851-ben azonosította Theodor Bilharz német orvos Kairóban. Róla kapta a betegség a bilharziózis nevet.
Ma is létezik a „férfimenstruációt” okozó fertőzés?
Bár a történet az ókorba vezet vissza, a betegség korántsem tűnt el. Az Egészségügyi Világszervezet 2026-os adatai szerint a schistosomiasis továbbra is komoly közegészségügyi probléma, elsősorban Afrika trópusi és szubtrópusi területein, de a csigaláz Európában sem ismeretlen.
Kezeletlenül vérszegénységet, húgyúti károsodást, súlyosabb esetekben pedig akár húgyhólyagrákot is okozhat. Ma már létezik hatékony gyógyszeres kezelés.
Kapcsolódó: Ugyanez a parazita van ott az európai vizekben is
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!